Portfolio signature

Meghökkentő győzelemmel tarolt a szélsőjobb Hollandiában, de máris hatalmas pofonba szaladtak bele

Bár a bevándorlás- és iszlámellenes Geert Wilders egyértelmű győzelmet aratott a hollandiai választásokon, a neheze még csak most következik számára, ugyanis 37 mandátuma mellé még 39-et kellene szereznie a parlamenti többséghez. A koalíciós tárgyalások máris nehezen indulnak számára: egyik lehetséges koalíciós partnere máris kikosarazta, az általa jelölt koalíciós egyeztető pedig már első munkanapján lemondásra kényszerült. A pártvezető közben egy palesztinokkal kapcsolatos nyilatkozatával máris kiváltotta az arab országok rosszallását, miközben Ukrajna attól tart, egy Wilders-kormány beváltaná a párt kampányban tett ígéretét, és nem küldene több fegyvert a háborúban álló országnak.

Még el sem kezdődtek a koalíciós tárgyalások, máris komoly nehézségekbe ütközött Wilders

Hétfőn lemondott posztjáról Gom van Strien, akit a hollandiai választások győztese, Geert Wilders jelölt ki úgynevezett „felderítőnek”, vagyis annak a személynek, aki levezeti a koalíciós tárgyalásokat. Ez utóbbiaknak Hollandiában nagy hagyománya van, ugyanis a holland választási rendszer nagyjából arányos, ráadásul parlamenti küszöb sincs, így egyrészt számos párt kerül be a törvényhozás 150 fős alsóházába, másrészt rendszerint legalább három párt koalíciójára van szükség a többség megszerzéséhez. A „felderítőt” általában a legtöbb mandátumot szerzett párt jelöli – ez most Wilders formációja, a Szabadságpárt (PVV). Első jelöltjük egyik szenátoruk volt, akit a pártvezér még pénteken nevezett meg, de a hétvége folyamán kiderült, hogy van Strien ellen volt munkáltatója korábban csalás és vesztegetés miatt emelt panaszt.

Ez már legalább a második csapás volt a szerdán még győzelmét ünneplő Wildersre nézve, pénteken ugyanis egyik lehetséges koalíciós partnere, a jobboldali liberális Szabadság és Demokrácia Néppárt (VVD) vezetője jelentette, hogy nem lépnek koalícióra a PVV-vel – igaz, külső támogatást elképzelhetőnek tartanak. Az eredeti elképzelések szerint a 37 mandátumot szerzett Wilders-párt a 24 mandátumos VVD-vel – a távozó, de még ügyvivő miniszterelnök, Mark Rutte pártjával –, illetve a PVV-hez hasonlóan a bevándorlás szigorítása mellett álló, 20 mandátummal bíró jobbközép Új Társadalmi Szerződés (NSC) párttal hozott volna létre többséget. Az NSC mellett eddig egyedül a 7 mandátumot szerző Földműves Polgári Mozgalom (BBB) volt az, amely hajlandónak mutatkozott egy Wildersszel való koalícióra, ugyanakkor ehhez mindkét párt feltételül szabta a legradikálisabb szabadságpárti követelések – például a mecset- és Korán-tilalom – elvetését.

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés