Az Övezet és Út kezdeményezés egy évtizedes történelme után bátran kijelenthető, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök ambiciózus álma a világ újrahuzalozásáról valóban átalakította a globális erőviszonyokat.
Peking ázsiója megemelkedett számos országban, hiszen ideológiáktól mentesen, a korai nyugati kolonialista emlékekkel tudatosan szembe helyezkedve növelte politikai, gazdasági és kulturális befolyását szerte a világon. Néhány országban azonban súlyos következményekkel járt a kínai – többségében infrastrukturális jellegű – beruházások megjelenése, és hosszan tartó negatív hatásokat okoztak. A problémák több csoportot alkotnak, amelyek gyakran átfedésben vannak egymással.
Kína adósságba taszítja a világot
A BRI eddigi egyik Achilles-sarkának a pénzügyek számítottak. Sok ország előnyként tekint arra, hogy a „kínai pénznek nincs szaga”, azaz Peking nem vár belpolitikai lépéseket, vagy nem támaszt jogállami követeléseket az összeg folyósításáért. Sőt, adminisztratív téren többnyire sokkal könnyedebben veszik a folyamatot a tervdokumentációtól kezdve a megvalósításig. Ez jelentős könnyebbséget jelent a fejlődő országokban a sokszor túlbürokratizált és ideológiával tarkított nyugati beruházásokkal szemben. Az eljárás viszont buktatókat is magában rejt, messzemenően a legnagyobb veszélyt jelenleg a pénzügyi alultervezettség jelenti.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
