Cikksorozatunk korábbi részei itt olvashatóak:
Ankara és Rijád alapvetően jó gazdasági kapcsolatokat tart fent egymással, a köztük fennálló diplomáciai viszonyt korán sem lehet ilyen barátinak mondani. Törökország az Iszlám Testvériség nevű, rendkívül befolyásos szunnita vallási-politikai szervezet egyik kiemelt támogatója, ami Ankara és Rijád között komoly feszültségeket szült, hiszen a szervezet működését Szaúd-Arábia ellenzi, mi több terrorszervezetként tartja számon.
Azonos problémák, eltérő prioritások
Bár a szíriai konfliktus során mindkét állam a kormányellenes felkelőket támogatta, tehát bizonyos értelemben egymás szövetségeseinek voltak tekinthetőek, fontos kiemelni, hogy Törökország merőben más koncepciókkal rendelkezett, mint a monarchia: ahogyan azt cikksorozatunk első részében részletesen kifejtettük, Ankara számára a legnagyobb közvetlen fenyegetést a déli szomszédjában eluralkodó anarchia, valamint a kurd fegyveresek megerősödése jelentette. Szaúd-Arábia ezzel szemben az iráni rivális túlzott megerősödésétől tartott, a kurdok térnyerése – szemben olyan, nem állami szereplőkkel, mint a jemeni húszi harcosok – alapvetően semmilyen érdemi fenyegetést nem jelentett a monarchiára. Aszad elnökre is sokkal inkább mellékszereplőként tekintettek, mint a régió jövője szempontjából prominens politikai szereplőként.
Amire választ kaphat cikkünkben:
- Milyen tényezők nehezítik meg Törökország és Szaúd-Arábia közeledését?
- Milyen szerepet játszik Irán a török-szaúdi kapcsolatokban?
- Milyen veszélyekkel kell szembenéznie Szaúd-Arábiának Jordániában?
- Hogyan viszonyulnak a felek Izraelhez?
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
