Cikksorozatunk előző két része itt olvasható:
A 2020-ban fellángoló második karabahi háború ismét napirendre helyezte az évtizedek óta meglévő azeri-örmény ellentéteket, ezzel együtt pedig a Kaukázus kiemelt szerepét a török külpolitikában. A kaukázusi helyzet két okból is érdekes: a török-azeri kapcsolatrendszeren keresztül bepillantást nyerhetünk egy kölcsönösen előnyös szövetségesi viszonyrendszerbe, melyből Ankarának a régión belül meglehetősen kevés van, illetve láthatjuk azt, hogy a térség népeibe évszázadok alatt beépült társadalmi/történelmi jellemvonások hogyan tudnak még napjainkban is külpolitikát befolyásoló tényezővé válni.
A Hegyi-Karabahot magában foglaló terület ellenőrzéséért folytatott harcok 2020. szeptember 27-én, egy közel harminc esztendős tűzszünetet követően lángoltak fel Baku és a nemzetközileg el nem ismert, döntően örmények lakta Hegyi-Karabahi Köztársaság között. Az azeri csapatokat Törökország, míg a karabahit Örményország támogatta. A karabahi régió nemzetközi jogi viszonylatban de jure Azerbajdzsán része, azonban irányítását de facto Jereván végezte.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
