Hegyi-Karabah hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozik, azonban az 1991 és 1994 között zajló első hegyi-karabahi háborút követően kinyilvánította függetlenségét. Az örmény többségű régió autonóm terület volt a Szovjetunió alatt, utóbbi fölbomlása után azonban nem akart az újonnan születű független Azerbajdzsánhoz tartozni. A szakadár állam de facto Örményország részeként működött egészen a 2020-as második hegyi-karabahi háborúig, amikor is az azeriek győztek az örmények fölött, és a terület egy jelentős részét megszerezték.
A Szovjetunió összeomlása után évtizedeken át Moszkva volt a térség legfontosabb biztonsági garanciája, Törökország és Azerbajdzsán ugyanakkor lehetőséget látott abban, hogy Oroszország Ukrajnára összpontosítson az oroszbarát kijevi kormány 2014-es megbuktatása után. Ankara és Baku észlelte, hogy Moszkva erőforrásai végesek, így nem valószínű, hogy beavatkozna Hegyi-Karabahban, annak ellenére, hogy csapatai állomásoztak és jelenleg is állomásoztak a térségben. A hazárdjáték be is vált: amikor három éve kiújultak a harcok, Moszkva lényegében tehetetlen volt, egy „békekonferencián”, illetve számos nyilatkozaton kívül másra nem futotta az erejéből.
Örményország Moszkva tehetetlenségét látva lényegében minden csatornán megpróbált tárgyalásokat kezdeményezni: Az ENSZ, és az Egyesült Államok mellett a történelmi ősellenségnek számító Törökországgal is többször tárgyalóasztalhoz ültek. Mindemellett Nikol Pasinján örmény kormányfő már hetekkel ezelőtt jelezte: Baku valószínűleg eszkalációra készül, és való igaz, hogy az azeri csapatok már korábban elzárták a Hegyi-Karabahot és Örményországot összekötő Lacini-folyosót.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
