Miközben dúl a fegyveres küzdelem Ukrajnában, kevésbé látványosan egy vallásháború is kibontakozott az oroszok és az ukránok között, amely még mélyebb árkokat húz a harcoló felek közé. Ukrajna már négy évvel ezelőtt létrehozta saját nemzeti ortodox egyházát, az orosz invázió óta pedig egyre többen térnek be az új szervezetbe a moszkvai központú egyházból, melynek vezetője az a Kirill pártiárka, aki a „különleges katonai művelet” egyik legfontosabb és leghangosabb ideológiai támogatója Oroszországban. A háború több évszázados tradícióknak vet véget Ukrajnában, így például az új kijevi egyház idén már nyugati módra december 25-én fogja ünnepelni a karácsonyt. Eközben az oroszok által megszállt területeken zajlik a nem orosz ortodoxok üldözése, melynek során nemcsak a független ukrán ortodox egyház, hanem katolikusok, protestánsok és muszlimok is célkeresztbe kerültek.
A politika által formált vallási viszonyok Kijev már több mint ezer éve fontos ortodox egyházi központ: az első keleti szláv államalakulatban, a Kijevi Ruszban I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem 988-ban vette föl a kereszténységet, és megkezdte a nép megtéríttetését. A Rusz lakossága a görög rítusú kereszténységet vette föl, a konstantinápolyi pátriárka fennhatóságát...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Cikkarchívum előfizetés
- Portfolio.hu teljes cikkarchívum
- Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Előfizetés
