Egyenes út a csődbe
Srí Lanka tipikus példája annak, hogy a kormányzat jövőfelélő, átgondolatlan döntései a külső válságokkal kombinálva hogyan vezethetnek egy ország teljes gazdasági csődjéhez. Az Indiától mindössze 55 kilométerre délre, az Indiai-óceánban található szigetország 1948-ban kikiáltott függetlensége óta a legnagyobb gazdasági és politikai válságát élte át. A vágtató infláció, az egyre súlyosbodó élelmiszer-, üzemanyag- és gyógyszerhiány egyre durvább tüntetésekhez vezetett, végül a feldühödött demonstrálók elfoglalták Gotabaja Radzsapaksza államfő rezidenciáját, ő maga pedig elmenekült az országból. Tavaly július közepi lemondása óta a korábbi, még a tüntetések idején kinevezett miniszterelnök, Ranil Vikremeszinge lett az elnök – a tüntetők korábban az ő rezidenciáját is megtámadták, majd fölgyújtották azt, ahol megsemmisült műtárgy- és könyvgyűjteménye.
Vikremeszinge kinevezésével új korszak vette kezdetét Srí Lankán, ugyanis a volt államfő és családja, a Radzsapaksza-klán két évtizedig az egyik legbefolyásosabb politikusdinasztia volt az országban. Az új elnökre azonban nem mézeshetek, hanem nagyon nehéz hónapok vártak, hiszen nemcsak politikailag kellett megszilárdítania hatalmát – ez relatíve gyorsan és könnyen sikerült is neki –, hanem a brutális gazdasági és pénzügyi válság megoldásába is bele kellett kezdenie. Srí Lanka még tavaly májusban bejelentette, hogy nem tudja kifizetni külső adósságait, így Vikremeszinge elsődleges feladata az lett, hogy mentőövet szerezzen országa számára, és átstrukturálja az adósságokat. Előbbi sikerült is, miután a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) sikeresen végződtek a tárgyalások, utóbbi még a következő hetek feladata lesz.
De hogyan jutott ide Srí Lanka, ahol a 2009-ben lezárult több évtizedes polgárháború és a 2020-ban kitört koronavírus-járvány között viszonylagos prosperitás köszöntött be, nem utolsósorban a turizmusnak köszönhetően? A csődöt számos rossz és a jövővel nem törődő kormányzati intézkedés előzte meg, amelyek következménye azután mutatkozott be, miután a koronavírus-járvány durván megütötte az országot. A járvány miatt az idegenforgalom visszaesett, a külföldön munkát vállaló, de a járvány miatt hazatérni kényszerülő vendégmunkások hazaküldött forrásai is elapadtak. Míg 2018-ban a turizmus a GDP 5,6 százalékát tette ki, addig 2020-ban ez az arány 0,8 százalékra esett vissza.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
