Szoros eredmény után szoros küzdelem
A brazíliai elnökválasztás október 2-án tartott első fordulójának eredménye az egész világot meglepte, annak ellenére, hogy papírforma szerint a baloldali Luiz Inácio Lula da Silva nyert a jelenleg regnáló elnökkel, Jair Messias Bolsonaróval szemben. Azonban a közvéleménykutatások sokkal nagyobb különbséget mutattak kettőjük között, mint ami végül bekövetkezett. Míg a végül 48,4 százalékot szerző Lula szavazati arányát a felmérések jól megtippelték, az inkumbens államfőt meglepően alulmérték: 43,2 százalékot szerzett, pedig a legtöbb kutatás alig több mint 30 százalékos eredményt jósolt neki. Ráadásul az elnökválasztással egyszerre tartott törvényhozási választásokon Bolsonaro egyes szövetségesei akár 20 százalékponttal jobb eredményt is elértek, mint amekkorát a felmérések előrejeleztek.
Az első forduló után a közvéleménykutatók nem is győztek meakulpázni, Bolsonaro alulbecslésében azonban nem egyedül ők és módszereik felelősek. Egyrészt az elnök és támogatói durva támadásokat intéztek a kutatócégek ellen, akiket Lula kiszolgálóinak tartanak, Bolsonaro például saját magának a mérésekkel szemben 60 százalékos győzelmet jósolt. Az államfő hívei körében így meglehetős bizalmatlanság alakulhatott ki a közvéleménykutatók iránt, ezért sokan valószínűleg rácsapták a telefont a kérdezőbiztosokra. Mindez pedig egy ördögi körhöz vezet: minél alacsonyobbra mérik Bolsonarót, hívei annál kevésbé bíznak a kutatócégekben, amelyek ezért még inkább alul fogják mérni a jelenlegi elnököt.
A bizalmatlanság ördögi köre mellett más tényezők is belejátszhattak a közvéleménykutatók kudarcába. Így a jobboldali populista jelöltek szavazói eleve hajlamosabbak „rejtőzködni” a felmérésekben, mint azt Donald Trump 2016-os meglepő győzelme is mutatta. Az is valószínű, hogy a két esélyes mellett elinduló többi jelölt támogatói a szavazófülke magányában végül Bolsonaróra húzták az x-et. A közvéleménykutatókat az sem segítette, hogy 2010 óta nem volt népszámlálás az országban, így viszont nehezen tudnak olyan felmérést készíteni, amely megfelelően reprezentálja a brazil társadalmat. Emellett Lulára visszaüthetett saját sikere a közvéleménykutatásokban: mivel néhány felmérés már első fordulós győzelmet (a szavazatok több mint 50 százalékával) is megelőlegezett neki, ez elaltathatta a kevésbé elkötelezett baloldali szavazókat, Bolsonaro kevésbé elkötelezett híveit viszont mozgósíthatta.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
