Alsóház? Felsőház? Kongresszus? – Az amerikai törvényhozás szerkezete
Az Egyesült Államok törvényhozása a világ számos más pontján is népszerű kétkamarás országgyűlés modelljét követi, azonban a rendszerben természetesen van egy kis csavar: míg például Európában a társadalomban fellelhető rangbéli különbségek mentén alakultak ki a parlament alsó- és felsőházak, addig a nyugati értelemben vett „nemesség” az Egyesült Államokban nem alakult ki.
ennek következménye az, hogy bár az amerikai országgyűlés, azaz a Kongresszus valóban két házból áll, ezek a házak közjogi értelemben egyenlőnek tekintendőek: a sikeres jogalkotáshoz mind a két ház támogatására szükség van.
A Kongresszus két házát Képviselőháznak, illetve Szenátusnak nevezik. A képviselőház 435 választókörzete lakosságarány alapján kerül kijelölésre, a képviselőket pedig két évente választják újra. A Képviselőházzal szemben a Szenátusba minden állam 2 főt delegálhat, így a teljes létszám 100 fő. A szenátorok megbízásukat 6 évre kapják, választásokat azonban itt is két évente rendeznek: a rotációs eljárás lényege az, hogy a szenátorok egyharmadának a hat éves mandátuma mindig a 2 éves választási ciklus végére jár le.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
