Szenegált gyakran Afrika egyik legstabilabb demokráciájaként szokták emlegetni, amire azzal szolgált rá a francia uralom alól 1960-ban függetlenné vált ország, hogy – ellentétben a fekete kontinensen megszokott trendtől – itt még nem volt katonai puccs, az egymást váltó elnökök békés körülmények között adták át egymásnak a hatalmat. Ez az idilli kép azonban a 2012 óta hatalmon lévő Macky Sall államfő elnökségének utóbbi éveiben igencsak megfakult, amit a vasárnapi parlamenti választások előtt kialakult, halálos áldozatokkal járó tüntetések is igazolni látszanak. A feszült helyzet azután alakult ki, hogy a legfőbb ellenzéki párt vezetőinek választáson való indulását technikai szabálytalanságra hivatkozva nem engedélyezte a kormányzat, valamint az államfő nem zárta ki, hogy a két év múlva esedékes elnökválasztáson harmadszorra is megpályázza az elnöki széket, vagyis ezzel megszegné az alkotmány előírását, amely csak két ciklust engedélyez az államfőknek.
A vasárnapi parlamenti választások előtt igen feszült helyzet alakult ki Szenegálban, amit az indított el, hogy a belügyminisztérium június elején technikai szabálytalanságra hivatkozva kizárta a választásból a legfőbb ellenzéki pártkoalíció (Yewwi Askan Wi) fő jelöltjeit, amely döntést az alkotmánybíróság is megerősített. Ezt követően a szankcionált párt vezetése...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint.
Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint.
További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
Signature előfizetés
