Így vált anti-Facebookká a titkos üzenetküldő, amely egyszerre a szólásszabadság fellegvára és egy neonáci darázsfészek

Az anti-Facebook

A száműzött, titokzatos hátterű orosz testvérpár – Pavel és Nikolai Durov – által Dubajban fejlesztett Telegram 2013-ban indult, és azóta már több mint 500 millióra nőtt a felhasználói bázisa. A titkos üzenetküldő letöltésszámai mindig akkor ugranak meg feltűnően, amikor egy-egy hagyományos közösségi platformot elérik az adatvédelmi botrányok, vagy szigorít a tartalommoderálási irányelvein.

A felhasználók legnagyobb ilyen jellegű mozgására 2021 januárjában került sor, amikor a Whatsapp bejelentette, hogy módosítani kíván az adatvédelmi irányelvein, ezzel ultimátumot adva 2 milliárd felhasználójának, amely szerint vagy elfogadják az új feltételeket, vagy nem használhatják többé az applikációt. A Whatsapp anyavállalatának, az egykori Facebooknak (a névváltoztatás után Meta) akart átadni bizonyos felhasználói adatokat monetizációs célokból. A felhasználók egy jelentős része persze iszonyúan felháborodott a Whatsapp követelésén, már csak azért is, mert Mark Zuckerberg a népszerű üzenetküldő 2014-es megvásárlásakor ígéretet tett arra, hogy a Facebook nem tart majd igényt a Whatsapp-felhasználók adataira.

Sokan tehát eleve az adataikkal való visszaélésként értékelték a változtatást, egyesek pedig egyenesen attól tartottak, hogy a Facebook „belelát” majd az üzeneteikbe. A Whatsapp egy kétségbeesett közleményben igyekezett tisztázni, hogy ilyenről szó sincs, és különben is az adatok bekérése a felhasználók érdekeit szolgálja azáltal, hogy jobb ajánlatok jelenhetnek meg majd számukra a Facebook felületein. „Same old story” legyintettek erre több millióan, és inkább átmentek a Telegramra (vagy versenytársára, a szintén titkos Signalra).