Oroszország Ukrajna elleni inváziójának, illetve Finnország és Svédország NATO-csatlakozási törekvésének megítélése tovább mélyítette az ellentétet Horvátország két legfőbb közjogi méltósága, az államfő és a miniszterelnök között. Zoran Milanovic államfő az utóbbi hetekben ismétlődően leszögezte, hogy addig nem támogatja a finn és svéd NATO-csatlakozást, amíg nem kerül sor Bosznia-Hercegovina választási rendszerének reformjára, amely rendezné a helyi horvátok kifogásait. Egyben azt is közölte: hazaárulónak tartja majd azokat a horvát képviselőket, akik megszavazzák a NATO-bővítés ratifikálását. Hazaárulással vádolja a kormányfőt is, mivel szerinte Andrej Plenkovic nem tesz meg mindent a boszniai horvátok érdekében a választási reform ügyében. A miniszterelnök pedig arra tett utalást, hogy a NATO-bővítést ellenző Milanovic orosz ügynök lehet.
A horvát államfő május elején azt közölte: ha a NATO fő döntéshozó testülete, az Észak-atlanti Tanács állam- és kormányfői szinten (vagyis NATO-csúcs keretében) hozza majd meg a döntést Finnország és Svédország katonai szövetségbe történő meghívásáról, akkor ő élni fog a vétójogával, ha addig nem jön létre megállapodás a boszniai választási reformról....
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Cikkarchívum előfizetés
- Portfolio.hu teljes cikkarchívum
- Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Előfizetés
