Az Egyesült Államokkal eddig is szoros viszonyt ápoló, Kínától ellenben tartó Japán az ukrajnai orosz inváziót követően egyre erőteljesebben közeledik a nyugati országokhoz, az Oroszország elleni szankciókhoz is rögtön csatlakozott. Ez azonban törést okozott a Moszkvával való viszonyban, és a két ország közötti béketárgyalások is megszakadtak – három nagyobb és több kisebb sziget hovatartozása miatt ugyanis Oroszország és Japán a II. világháború vége óta nem tudott békét kötni egymással. Dél-Korea májusban debütáló új elnöke közben szorosabbra vonná a kapcsolatokat Japánnal, amiben Tokió is érdekelt, a közös múlt azonban sötét árnyként telepszik a jelen viszonyaira. Az Egyesült Államok sürgeti a két kelet-ázsiai szövetségese közötti megegyezést, mert Japán és Dél-Korea szövetsége képes a leghatékonyabban ellentartani Kínának és Észak-Koreának. Japán eközben európai kapcsolatait is szorosabbra vonja: szimbolikus, hogy Olaf Scholz, a tavaly ősszel megválasztott német kancellár első ázsiai útját nem Kínába, hanem Japánba tette, és a japán miniszterelnökkel közösen adott hangot az Oroszország és Kína miatti aggodalmainak.
Elmérgesedőben Japán és Oroszország viszonya Japán az ukrajnai orosz invázió kezdete után azonnal csatlakozott az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz, támogatta például Moszkvának a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből történő kizárását, és 100 millió dolláros humanitárius segély nyújtását jelentette be Ukrajnának. Japán azóta is lényegében együtt mozog...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Cikkarchívum előfizetés
- Portfolio.hu teljes cikkarchívum
- Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Előfizetés
