Haderőfejlesztés és fegyverszállítás
A német kormány utóbbi hetekben tett intézkedései egyértelműen történelminek tekinthetőek, ez pedig különösen a haderőfejlesztés területén érhető tetten. Történelmi okokból kifolyólag a második világháborút követően Németország igen erős korlátok közé szorította katonai kapacitásait, ez pedig az újraegyesítést követően sem változott. Nem beszélve arról, hogy a német közvélemény sem támogatta a katonai kiadások növelését vagy aktívabb német katonai szerepvállalást a világ konfliktusaiban. Berlin – sok más európai országhoz hasonlóan – az utóbbi években még a NATO által ajánlott 2 százalékos GDP-arányos védelmi költést sem teljesítette. A jelenlegi külügyminiszter, Annalena Baerbock például alig egy évvel ezelőtt még abszurdnak nevezte a NATO elvárásait.
Az Ukrajna ellen indított orosz invázió azonban mindent megváltoztatott. Mivel a német közvélemény álláspontja is jelentősen elmozdult a védelmi kiadások és az Oroszországhoz való viszony vonatkozásában, a politika igyekezett ezt minél előbb lekövetni.
Bejelentették, hogy Németország teljesíteni fogja, sőt meg is haladja a GDP 2 százalékát kitevő védelmi kiadásokra vonatkozó célt, emellett pedig létrehoz egy 100 milliárd eurós alapot védelmi beruházásokra és a Bundeswehr, azaz a német haderő fejlesztésére. Az erre szánt források mértéke akkora, hogy ezzel a költségvetéssel Németország hirtelen a legnagyobb védelmi kiadásokkal rendelkező országgá válik Európában.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
