Követhet-e el egy hacker háborús bűnöket?

A Rest of the Worldnek nyilatkozó jogi szakértők szerint a nemzetközi háborús jog rendelkezései alapján azok az önkéntes hackercsoportok, amelyek az egyik, vagy a másik oldalon bekapcsolódtak az orosz-ukrán konfliktusba, aktív harcoló résztvevőknek számítanak. Ez azt jelenti, hogy szabad célpontjaivá válhatnak katonai megtorló intézkedéseknek, és akár könnyen találhatják magukat olyan helyzetben is, hogy az ellenoldal háborús bűnökkel vádolja őket. A következőkben ezeket a különleges eseteket fogjuk körbejárni.

Mit mond a genfi egyezmény?

A genfi egyezmény, amely a második világháború óta van érvényben, a fegyveres konfliktusokra vonatkozó nemzetközi jogi szabályokat állapítja meg. Bár több kiegészítéssel is rendelkezik, a kiberhadműveletekre és érintettjeire nem tér ki, így nehéz megállapítani pontosan, hogy mi számít kiberfegyverekkel elkövetett háborús bűnnek, illetve, hogy kiket terhel a felelősség egy pusztító hackertámadás esetében.

A háborús események megítélésének legfontosabb kitétele az egyezmény szerint a harcoló és a nem harcoló egységek szétválasztása. Utóbbi csoporthoz tartozik például az összes civil, de az egészségügyi személyzet is. Háborús bűnnek általában az ellenük irányulú katonai műveletek számítanak, de idetartozik a hadifoglyok kínzása és a személyazonosságuk felfedése is. Utóbbi kapcsán ukrán részről számos kihágással találkozhattunk az elmúlt hetekben, ami miatt már több civilszervezet is felszólította az ukrán védelmi erőket, hogy hagyjanak fel ezzel a gyakorlattal.