Az Ukrajna elleni orosz invázióra reagálva nemcsak a Nyugat, az Európai Unió, sőt a nyugati országokkal szoros kapcsolatban lévő államok (Japán, Dél-Korea, Szingapúr, Ausztrália) zártak össze, hanem olyan európai országok is szinte 180 fokos fordulatot mutattak be, amelyek a két nagy európai szövetségi rendszer, a NATO és az Európai Unió egyikéből, vagy mindkettőből kimaradtak. Az Oroszországhoz közel fekvő Finnországban és Svédországban többé már nem tabu a katonai semlegesség. A nem EU-tag, de NATO-tag Norvégia szintén kemény lépéseket tett Oroszország ellen, feladva több évtizedes politikáját, miszerint nem szállít fegyvereket háborúban álló nem NATO-országoknak. A tehetős oroszok által eddig kedvelt és/vagy az Oroszországgal szoros gazdasági kapcsolatokat ápoló olyan országok, mint a nem NATO-, de EU-tag Ausztria, Ciprus és Málta, illetve a teljesen semleges Svájc is csatlakozott a nyugati szankciókhoz, a katonai szövetséghez csatlakozott Írország pedig nem katonai jellegű segítséget is felajánlott Ukrajnának.
Támogató semlegesség: Svédország és Finnország Svédország és Finnország helyzete speciális Európában: tagjai az Európai Uniónak, de nem tagjai a NATO-nak, ugyanakkor földrajzilag közel fekszenek Oroszországhoz – a finnek 1340 kilométeres közös határban is osztoznak az oroszokkal. A két ország semlegessége történetileg eltérő eredetű: Svédország a napóleoni háborúk...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Cikkarchívum előfizetés
- Portfolio.hu teljes cikkarchívum
- Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Előfizetés
