Előfizetői tartalom

Három Magyarországnyi sivatag, amelyért országok esnek egymásnak

Alig több mint félmillió lakos majdnem három Magyarországnyi sivatagon – ez Nyugat-Szahara, amelyre északi szomszédja, Marokkó már 1975-ben bejelentette igényét, mikor a földterület felszabadult a spanyol gyarmati uralom alól. A nyugat-szaharai beduin őslakosok, a szaharávik azonban szembeszálltak a marokkói megszállókkal, és egészen 1991-ig harcot vívtak velük, melyet aztán az ENSZ által tető alá hozott tűzszüneti egyezmény zárt le. Tavaly év végén azonban kiújultak a harcok, a helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy a nyugat-szaharai szakadár szervezetet, a Polisario Frontot Marokkó keleti szomszédja, Algéria támogatja. Algéria nemrég a diplomáciai kapcsolatokat is megszakította Marokkóval, a helyzet egyre feszültebbé válik. Az Egyesült Államok Donald Trump egyik utolsó döntéseként elismerte Marokkó jogát Nyugat-Szaharára, de az EU országai nem követték példáját. A legkívánatosabb egy az ENSZ égisze alatt tartandó nyugat-szaharai népszavazás lenne, ezt azonban már harminc éve ígérik, és megvalósításának esélye egyre kisebb.

Harc a sivatagért Nyugat-Szahara a világ egyik legkisebb népsűrűségű országa – egyedül Mongóliával kell megküzdenie a képzeletbeli dobogó legfelső fokáért. (Bár az is kétséges, hogy valóban országgal van-e dolgunk, de erről kicsit később.) Ahogy neve is mutatja, a Szahara sivatag legnyugatibb része ez a föld, amelynek partját az Atlanti-óceán mossa. Mindössze 2 fő...

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.

Cikkarchívum előfizetés

  • Portfolio.hu teljes cikkarchívum
  • Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái

Előfizetés