A 2010-től kezdődő fiskális és a 2013 utáni monetáris politikai reformok egyidejűleg teremtettek makropénzügyi és gazdasági stabilitást, megalapozva egy versenyképességi fordulat lehetőségét. 2010 előtt Magyarországon az aktivitás és a foglalkoztatás mértéke az Európai Unión belül az egyik legalacsonyabb volt, ami egyértelműen korlátozta a gazdaság növekedési lehetőségeit. 2010 után a munka alapú magyar gazdaságpolitikai modellben a hangsúly a foglalkoztatás növelésére helyeződött. A munkaerőpiac mennyiségi oldalának fejlesztését követően következő kihívásként a hatékonyság javulása azonosítható, a hazai termelékenység szintje ugyanis - részben a foglalkoztatás kiemelkedő hazai növelése miatt - a régiós és az uniós átlag alatt alakult. A hatékonyság javítása a beruházások és az innováció további növelésén, valamint a munkaerőpiac folyamatos fejlesztésén és a bérek folytatódó felzárkóztatásán keresztül valósítható meg.
A Magyar Nemzeti Bank 2017. október végén első alkalommal publikálta Magyarország gazdaságának és társadalmának strukturális területeit részletesen - idősorosan és nemzetközi összevetésben is - vizsgáló Versenyképességi jelentését. Öt részes cikksorozatunkban a jelentés által lefedett versenyképességi dimenziókat, illetve azok fő megállapításait ismertetjük. A cikksorozat...
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Cikkarchívum előfizetés
- Portfolio.hu teljes cikkarchívum
- Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Előfizetés