Nyugdíjasok harca az inflációval: idén is ők húzhatják a rövidebbet

A szokott módon indult az év a nyugdíjasok szempontjából: januárban megérkezett a rendes év eleji nyugdíjemelés. A vonatkozó jogszabály értelmében a nyugdíjemelés mértékét a költségvetési törvényben szereplő inflációs várakozáshoz kell igazítani. Mivel a költségvetési törvényben 3,2%-os inflációs prognózis szerepel, a nyugdíjemelés is ezzel megegyező nagyságú volt.

A viszonylag szerény nyugdíjemelés következtében januárban az átlagnyugdíj 242 327 forintra nőtt.

A mediánnyugdíj pedig – azaz a nyugdíjak helyzeti középértéke, amelynél egymillió nyugdíjas többet kap, egymillió nyugdíjas kevesebbet – elérte a 214 215 forintot.

Mi lesz a nyugdíjakkal, ha megint elszáll az infláció?

A 3,2%-os nyugdíjemelést sokan kevesellték, tekintve, hogy a jegybank 2024. decemberi inflációs előrejelzésében 3,3-4,1% közti sávot adott meg. De csak ezután jött a feketeleves: a tegnap publikált friss előrejelzésében a Magyar Nemzeti Bank még magasabbra emelte az inflációs várakozását, újabban 4,5-5,1% közötti drágulást vár az idei évre.

A közelmúltban is több cikket szenteltünk már annak, hogy az idei évre várható magasabb átlagos infláció milyen hatással lehet az időskorúakra:

A nyugdíjtörvény egyértelműen rendelkezik arról az esetről, ha az év közben tapasztalt tényleges infláció meghaladná az év elején végrehajtott nyugdíjemelés mértékét. Amennyiben a várható éves átlagos infláció nagyobb, mint a januári emelés, akkor kiegészítő nyugdíjemelést – a köznyelvben: nyugdíjkorrekciót – kell végrehajtani.

• Ha a tervezett és a tényleges infláció közti eltérés 1 százalékpontnál nagyobb, akkor az adott év novemberében meg kell emelni a nyugdíjakat, egyúttal januárig visszamenőleg egy összegben ki kell fizetni a nyugdíjasoknak a hiányzó pénzt.
• Ha 1 százalékpontnál kisebb eltérés várható, akkor novemberben nem kell nyugdíjat emelni, de ki kell fizetni az egész évre számított elmaradt emelést, majd a következő év januári emelés előtt kell megemelni a nyugdíjakat az előző évben elmaradt mértékben.
• Egy további fontos részletszabály, hogy abban az esetben, ha az év első 8 hónapjában, azaz januártól augusztusig tartó időszakban mért nyugdíjas infláció alapján az egész évre várható nyugdíjas infláció nagyobb, mint a várható általános infláció, akkor a nyugdíjkorrekció alkalmával a nyugdíjas inflációt kell figyelembe venni. (Azaz praktikusan mindig a két inflációs mutató közül a nagyobbikat.)

Ha elfogadjuk az MNB márciusi előrejelzését, akkor az idei év 4,5-5,1% közti várható inflációja a kormány 3,2%-os nyugdíjemelését 1,3-1,9 százalékponttal haladhatja meg. Azt még nem tudjuk, hogy a nyugdíjas infláció magasabb lesz-e az általános inflációnál, ezért maradjunk a fenti számoknál. (Bár említést érdemel, hogy a januári és februári adatok havi alapon nagyobb nyugdíjas inflációt mutattak.)

Mivel a nyugdíjemeléseknek összeszorozva kell elérniük az átlagos inflációt, így a fentiekből 1,3-1,8%-os várható novemberi nyugdíjkorrekció következik.

Az átlagnyugdíj szintjén tehát kb. havi 3100 forinttól 4400 forintig terjedő visszamenőleges emelés tűnik reálisnak, amelyet novemberben az év első 10 hónapjára (plusz a 13. havi nyugdíjra) visszamenőleg egy összegben kaphatnak majd kézhez a nyugdíjasok. Ez nagyjából 34-48 ezer forint közti egyszeri kifizetést jelenthet az érintetteknek.

A kormány megőrzi a nyugdíjak értékét?

Az utóbbi években nem először fordul elő, hogy a kormány alulbecsüli az inflációt, azután évközi nyugdíjemelést kényszerül végrehajtani. 2020-ban, 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban egyaránt sor került a nyugdíjkorrekcióra. A legvitathatóbb eset a 2022-es volt, amikor év elején mindössze 5% nyugdíjemelést fizetett a kormány, de végül 14,5% lett az éves átlagos infláció, a nyugdíjas infláció pedig ennél is fájdalmasabb, 15,2%. Abban az évben rendkívüli módon kétszer is fizetett nyugdíjkorrekciót a kormány, de ezek együttes hatása is csak 14%-ra növelte a nyugdíjemelés mértékét. (Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ebben az évben vezették be a teljes 13. havi nyugdíjat, ami számottevően javított a nyugdíjasok anyagi helyzetén.)

Fontos, hogy az infláció alulbecsléséből a kormánynak nem származik különösebb haszna, ezzel mindössze egy későbbi időpontra tolja el a nyugdíjasoknak járó pénz kifizetését. Igaz, hogy addig is kamatmentesen használhatja a nyugdíjasok által kényszerűen „meghitelezett” összegeket.

A nyugdíjak értékének megőrzését az jelzi, ha a nyugdíjak tartósan legalább olyan gyorsasággal nőnek, mint amekkora a fogyasztói árak emelkedésének sebessége. A nyugdíjasokat feltehetően a nyugdíjas infláció érdekli jobban: az alábbi ábrán szemléltetjük, hogy 2019-től napjainkig hogyan alakult a nyugdíjas árszínvonal, illetve hogyan emelkedtek az egyéni nyugdíjak az év eleji és évközi nyugdíjemelések következtében. (Csak a rendes nyugdíj összegét vizsgáljuk, az egyszeri juttatásoktól, például nyugdíjprémiumtól, 13. havi nyugdíjtól és egy összegben visszamenőleg folyósított nyugdíjkorrekcióktól eltekintünk.)

A 2019-es átlagos szintet alapul véve azt mondhatjuk, hogy 2025 februárjáig a nyugdíjasok által tapasztalt fogyasztói árak összesen 59,7%-kal emelkedtek, míg az egyéni nyugdíjak 62,4%-kal nőttek, azaz a nyugdíjak reálértéke jelenleg minimálisan jobbnak mondható, mint a 2019-es átlagos állapot. (Ha a 13. havi nyugdíj jövedelemjavító hatását is figyelembe vennénk, akkor ez a javulás még nagyobb lenne.) Az viszont látható, hogy a nyugdíjak időnként jócskán leszakadnak az árindextől, és csak hónapokkal később érik azt utol.

Érdemes külön is szemügyre venni a nyugdíjak reálértékének (azaz inflációval korrigált értékének) alakulását. Ennek kiszámításához a 2019-es átlagos reálértéket 100%-nak tekintettük.

Megfigyelhető, hogy a nyugdíj reálértéke általában januárban – a nyugdíjemelés hatására – a legmagasabb, ezt követően viszont az árak emelkedése okán fokozatosan erodálódik a juttatás vásárlóereje. Különösen rossz évük volt a nyugdíjasoknak 2022-ben, a nagy inflációs sokk idején, akkoriban átmenetileg 10%-ot jócskán meghaladó reálveszteség mutatkozott a nyugdíjak értékében, és csak nagyon sokára sikerült visszatérni a 2019-es átlagos állapot (100%) fölé.

Azt is érdemes felismerni, hogy a nyugdíjasokat sújtó nagy 2022-es reáljövedelem-veszteség szinte nem is látszódik az éves statisztikákban. Fentebb jeleztük, hogy több részletben 14% nyugdíjemelés érkezett az évben, ami a 15,2%-os nyugdíjas inflációval összevetve „csupán” 1% körüli reálveszteséget mutat. A havi értékek azonban feketén-fehéren mutatják az év közben végbement rendkívüli leértékelődést.

Mindezek alapján kijelenthető, hogy a magyar nyugdíjemelési metódus a drasztikus inflációs sokkok idején nem képes biztosítani a nyugdíjak értékének megőrzését.

Ez nem is csoda, hiszen alapesetben évi egy alkalommal emelik a nyugdíjakat, és az év során elszálló fogyasztói árakért legközelebb majdnem egy évvel később, novemberben kapnak kompenzációt az idősek. Sokat segítene a helyzeten, ha gyakrabban, például negyedéves rendszerességgel részesülnének inflációkövető emelésben a nyugdíjasok: ezzel sokkal „kisimultabb” képet mutatna a nyugdíjak havi reálértékének változása.

Év végén a nyugdíjasokra zúdulhat egy óriási pénzeső?

Idén év végén a nyugdíjasok akár több forrásból is kaphatnak plusz juttatást:

• Az inflációs várakozásokból következik, hogy 2025 novemberében szinte biztosan jön majd nyugdíjkorrekció. Ez a mai ismereteink szerint reálisan 34-48 ezer forintos egyszeri kifizetést jelenthet az átlagnyugdíjjal rendelkezők számára. Frissítés: március 27-én Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a kormány megemelt 4,5%-os inflációs várakozása következtében a nyugdíjasok átlagosan 39 600 forint kifizetésben részesülhetnek novemberben, azaz 1,3%-os nyugdíjkorrekció várható.
• Ezenkívül októbertől lép életbe a nyugdíjasoknak szóló ÁFA-visszatérítés, amely maximálisan további 15 ezer forintos havi juttatást jelenthet, feltéve, hogy valaki képes annyit költeni a támogatott élelmiszer-csoportokra, hogy elérje ezt az ÁFA-tartalmat.
• A szerencsés években a nyugdíjasok novemberben még nyugdíjprémiumot is kaphatnak, ami egy esetleges, a nyugdíjba nem beépülő juttatás. Nyugdíjprémiumot akkor kell fizetni, ha az adott évi GDP-növekedés meghaladja a 3,5%-ot, de be kell látnunk, hogy erre idén meglehetősen kicsi az esély, inkább 2-2,5% környéki gazdasági növekedés lehet reális.

A szikár jogi szempontokon túl azonban még egy tényezőt érdemes szem előtt tartani: 2026 tavaszán jönnek az országgyűlési választások, ami hagyományosan a nyugdíjasok felé áramló extra juttatások apropójaként is szolgálhat. Emlékezzünk, hogy 2021 őszén az indokoltnál nagyobb összegű, fejenként 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot fizetett a kormány, továbbá 2022 februárjában a korábbi tervekkel ellentétben nem félhavi, hanem teljes 13. havi nyugdíjat kaptak a jogosultak. Idén egyelőre az ÁFA-visszatérítés van terítéken, de elképzelhető, hogy ezzel még nem ér véget a nyugdíjasok plusz juttatásainak sora.

Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapítója a Portfolio-n megjelent elemzéseiben azt mutatta be, hogy 2015 után a magyar nyugdíjasok hogyan kerültek egy szegényedési csúszdára. Ezekben a cikkekben többek között arra mutat rá: a nyugdíjemelésnek nem csak a relatív lecsúszást kell lassítania (ezt megteszi a 13. havi nyugdíj visszavezetése is, amíg összeszedhető a költségvetésben az ehhez szükséges félezer milliárd forintos fedezet), hanem a korábban megállapított – és emiatt fokozottan zsugorodó értékű – nyugdíjjal rendelkezőkkel szembeni méltánytalanságot is orvosolnia szükséges. A Portfolio On The Other Hand rovatában megjelent elemzések itt olvashatóak:

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images