Lyukat üt a költségvetésben a kibővített családtámogatási rendszer

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

A kiskorú gyermekek után járó családi adókedvezmény 2011-es indulása és 2014-es bővítése óta elég sokat vesztett vásárlóértékéből. Ezt ellensúlyozhatja, hogy a 2024 végén beterjesztett költségvetési törvény a kedvezmény gyermekszámtól függő felső határait két lépésben megduplázza. Ettől függetlenül február végi évértékelő beszédében Orbán Viktor felvázolt egy többéves programot. Ebben valódi hungarikumként jelentősen kibővíti a valaha gyermeket szülő anyák szja-mentességi körét 4-ről 3, illetve 2 gyermekre, míg a 30 év alatti anyák kedvezményének átlagbéres maximálása is korlátlanná válik.

Mivel az szja már 2011/12 óta egykulcsos és viszonylag alacsony kulcsú, ezért a mentesség közel sem olyan nagy hatású, mint egy progresszív szja-rendszerben lenne.

Háromgyerekes családok

Átugrom a kedvezményplafon kizárólag a választási mozgósítást szolgáló átmeneti 50%-os emelését, és a rövidség kedvéért a három kiskorú gyermeket nevelő családokra szorítkozom. Csupán a jelenlegi és a jövő évi helyzetet hasonlítom össze, amikor az idei októberi szja-mentesítés és a maximális kedvezmény jövő januári 100%-os emelése összeér. További egyszerűsítésként a férj/feleség vagy az apa/anya bruttó keresetek számos kombinációja helyett csupán a szimmetrikus eloszlást vizsgálom, azaz amikor a férj és a feleség bruttó keresete egyenlő.

Fő mondanivalóm:

a kedvezmények kiterjesztése a jelenlegi családtámogatási rendszert még jobban eltorzítja, és hatalmas lyukat üt a költségvetésben, beleértve a tb-alrendszert is.

Itt csak egy példát ragadok ki: egy olyan házaspárnál, ahol mindkét fél bruttó keresete 300 ezer forint, az eredeti támogatási rendszer 99 ezer forintnyi kedvezményében az szja és a tb-járulék összetétele 90+9 ezer forint, a végleges rendszerben viszont 90+111=201 ezer forint, de a 90 ezer forintból csak az apa 45 ezer forintnyi szja-ja vonható le, ebben az értelemben 198–45–111= 42 ezer forint, ami a költségvetésnél marad.

A Portfolio március 6-i cikke is részletes összehasonlítást ad a kedvezmények és a mentesség hatásáról, itt csupán egy adatot idézek: a háromgyermekes anyák szja-mentessége 200-250 ezer nőt érinthet, az adóintézkedés mintegy évi 200 milliárd forinttal terheli meg a költségvetést. A kétgyermekes anyák mentességének életkorral haladó fokozatos kiterjesztése is hasonló hatású lehet, 2029-re akár az 1000 milliárd forintot is elérheti.

Egyszerűség kedvéért a jövedelemtől független családi pótlékot (a háromgyermekes családoknál értéke 3-szor 16 ezer forint, vagyis 48 ezer forint) és a többi gyermekkedvezményt (CSOK, babaváró hitel stb.) a tárgyalásból kihagyom. Személyes érdeklődésem követve hangsúlyosan szólok majd a vélt és a valódi nyugdíjhatásokról is.

A jelenlegi támogatási rendszer

A 2025. június 30-ig érvényes családi kedvezményrendszer hatását az 1. táblázatban mutatom be. Ahhoz, hogy táblázatunk összehasonlítható legyen a 2026. januártól érvényes rendszert tükröző 2. táblázattal, a férfi és a női szja-t és (tényleges) nettó béreket külön-külön tüntetjem föl, még ha itt még azonosak.

• Az 1. oszlopban az apa és az anya azonosnak feltételezett havi bruttó keresete havi 100 ezer forintól 1,6 millió forintig terjed.
• A 2. oszlopban az apa szja-befizetése növekszik 0-ról 190,5 ezer forintig, 300 ezer forint fölött válva pozitívvá.
• A 3. oszlopban az anya és az apa azonos tb-járuléka fut, amely csak az első sorban marad 0.
• A 4. és az 5. oszlopban az anyai, illetve az apai nettó bér szerepel, amely a bruttó bér mínusz szja mínusz tb-járulék. 100 ezer forintnál még semmi levonás sem terheli a bruttó bért, de nagyobb béreknél már levonódik a tb-járulék, majd 300 ezer forint fölött már az apai szja is.
• A 6. és a 7. oszlopban az anya és az apa egyelőre azonos nettó bére szerepel. Az együttes kedvezmény szja és tb-járulékmegoszlása is világos: 90+9 ezer forint.

A 2026-ban hatályos rendszer

2026. január 1-jétől a kedvezmények plafonja a jelenlegi értékek 100 százalékával emelkedik, azaz három kiskorú gyermek esetén 198 ezer forintot ér el. Közben 2025. október 1-jétől a háromgyermekes anyák munkajövedelme szja-mentessé válik (még ha a gyermekek maguk is dolgoznak vagy akár nyugdíjasok vagy külföldön élnek). Az új rendszer kimenetét a 2. táblázat mutatja be. Az egyszerűség kedvéért nem veszem figyelembe, hogy akár az infláció, akár reálhatások miatt emelkedni fognak a nominális bérek, és a duplázott plafon reálértékben is csökkenni fog.

Megtartva a 300 ezer forintos sort, a 2. táblázatból különösebb veszteség nélkül elhagyhatjuk az 1. táblázat páratlan sorait, és a tizedestörtek is eltűnnek.

• Az 1. oszlopban továbbra is az apa és az anya azonosnak feltételezett havi bruttó keresete havi 200 ezertől 1,6 millió forintig terjed.
• A 2. oszlopban az anya szja-mentessége miatt az apa szja-befizetése csak 1,4 millió forint fölött válik pozitívvá.
• A 3. oszlopban az anya és az apa azonosnak feltételezett tb-járuléka fut, amely csak a 300 ezer forintos bruttó keresetig marad 0.
• A 4. és az 5. oszlopban a női, illetve a férfi nettó bér szerepel, az előző csak 1,4 millió forintos bruttó keresetnél előzi meg az utóbbit, addig együtt futnak.
• Figyeljük meg, hogy a háromgyermekes anyák szja-mentessége miatt már 600–600 ezer forint bruttó keresetpárnál az együttes kedvezmény összege átlépi a kedvezményplafon 198 ezer forintját, sőt, 800–800 ezer forintnál már az együttes szja-kedvezmény (amelybe a családi kedvezmény mellé az szja-mentességet is beleszámítottuk) is nagyobb, mint a plafon.

Természetesen lehetne bővíteni az elemzést a júliusi és az októberi kiterjesztéssel, valamint a sokkal számosabb, de családonként kisebb értékű kedvezményben részesülő, két- és egy kiskorú gyermeket nevelő anyákkal, de ettől megkímélem az olvasót. Inkább az elhanyagolt vagy félreértett nyugdíjhatások elemzésével folytatom az írást.

Nyugdíjhatások

Nemcsak a közemberek, de még a szakértők egy része is azt hiszi, hogy e kedvezmények miatt az induló nyugdíjak beszámításában használt, normatív nettó bérek is jelentősen emelkednek. Ez tévedés,

továbbra sem a tényleges, hanem a normatív nettó bérek számítanak, tehát a nyugdíjakra közvetlenül nem hatnak a családi és anyai kedvezmények.

(Ugyanakkor más területeken a tényleges nettó bérek számítanak!)

Egy barátom hívta föl a figyelmem arra, hogy érzékelési zavarokat okozhat, hogy a könnyítések hatására az induló nyugdíjak még jobban lemaradnak a nyugdíjba vonulás előtti év tényleges nettó béreitől. Ezt tükrözi az 1. és a 2. táblázatbeli anyai nettó keresetek egybeillesztése, kiegészítve a normatív nettó bér idősorával. Látható, milyen nagy a relatív különbség az egyes oszlopok azonos sorában szereplő elemek között. Például a bruttó 600 ezer forint anyai–apai keresetpárnál a normatív, nyugdíjszempontból releváns nettó bér csak 399 ezer forint, de a 2025. I. félévi és a 2026. évi értékek 448,5 ezer, illetve 543 ezer forintra emelkedik, és ezzel fordított arányban csökken az úgynevezett helyettesítési hatás.

Fokozódó járulékkiesés

Már a családi adókedvezmény 2014-es kiterjesztése is jelentősen csökkentette a tb-kassza járulékbevételeit. Ezt a folyamatot tovább erősíti a több kiskorú gyermeket nevelő házaspárokra vonatkozó, a mostanában meghirdetett kedvezményplafon-emelés és szja-mentesítés.

Például az 1. és a 2. táblázat összehasonlításából látjuk, hogy június 30-ig a tb-járulékkedvezményre csak a 600 ezer forintos családi bruttó keresetig van szükség, havi 9 ezer forint értékben. Jövő januártól ugyanebben a magasságban már 111 ezer forint lesz a havi kiesés, de 800 ezer forintnál eléri a 138 ezer forintot is, aztán csökken, és 1,4 millió forintnál el is tűnik.

Emellett, ha egy önfoglalkoztató feleség keresete egy részét átadja férjének, akkor csökkenthetik az együtt befizetendő járulékot. Ugyanakkor a tényleges nettó keresetek emelkedése növelheti a nők munkavállalását, s így a befizetett járulékot. (Egyébként az szja egykulcsossá tétele és a tb-járulékplafon eltörlése óta a két elvonás közötti közgazdasági különbség megszűnt.)

A teljes kép megrajzolásához a következő paraméterértékek ismeretére lenne szükség: az apa bruttó bére, az anya bruttó bére, kiskorú gyermekeik száma, legalább két (akár nyugdíjas) gyermek megléte. (A mentesség fokozatos kiterjesztése miatt a kétgyermekes anyáknál az életkor ismeretére is szükség van.)

A reális eloszlások ismeretében a járulékkiesés megbecsülhető lenne, de e becslésekben helytelen feltételezni, ahogy néhány szakértő teszi, hogy a nők bruttó keresete független a gyermekeik számától. Az is nyitott kérdés, hogy az erősített támogatási rendszer hogyan hat a nők szülési kedvére, ha egyáltalán hat.

Persze, a jelenlegi magyar nyugdíjrendszerben e változások nélkül is egyre jobban növekszik a költségvetési támogatás aránya. Külön kiemelem, hogy a szocho 2016 és 2022 közötti erőltetett csökkentése nemcsak a tényleges reálbérek emelkedéséhez járult hozzá, de már középtávon csökkentette a járulékbevételeknek a nyugdíjkiadásokhoz viszonyított arányát.

Egyébként a hasonló jellegű (bár gyermektelen vagy nyugdíj mellett dolgozó nőkre is kiterjedő) Nők40 program is jelentősen (becslésem szerint évi 200 milliárd forinttal) növeli a járulékkiesést, bár erről a kormány szemérmesen hallgat.

Az igazi kérdés persze az, hogy meddig tartható fenn ez a populista költségvetési politika. A már amúgy is nagy éves költségvetési hiány középtávon akár 1 százalékponttal is megemelkedhet, és az államadósság a megengedettnél jobban növekedne.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images