Árrésstop: nehéz helyzetbe kerültek a tojástermelők

A hazai tojásfogyasztásnak két csúcsidőszaka van, a húsvét és a karácsony. Összességében azonban a hazai termelés nem képes kielégíteni a belföldi fogyasztást, a kettő közötti, nagyjából 20 százalékos különbözetet importból kell fedezni. Egy magyar átlagosan 250 tojást eszik meg évente.

A folyamat úgy néz ki, hogy a kiskereskedelmi láncok szerződést kötnek egy beszállítóval, amely a lekötött volument nagyrészt saját termelésből fedezi, a fennmaradó részt pedig importálja. Lapunk iparági forrásból úgy tudja, hogy most

a külföldről behozott tojás ára annyira magas, hogy azon nem nagyon lehet nyereséget elérni a hazai értékesítésben.

Ezzel önmagába nem lenne baj, hiszen ezt lehet fedezni a saját termelésből származó nyereséggel, azonban most a kormány nem csak a kiskereskedelmi láncokat sújtotta árrésstoppal, de a beszállítóknak is azt üzente, hogy ne emeljenek árat. Így a növekvő húsvéti kereslet kielégítéséhez vélhetően szükség lesz a drága importra is. Sok beszállító pedig nem fogja kockáztatni, hogy bukja a szerződését a nagy láncokkal.

86 tojás az árfigyelőben

Az árfigyelőben 86 tojás esetében találtunk árakat az korlátozás előtt és után is. Ebből 19 termék esetében nőttek az árak, 10 esetben nem változott, 57 esetben pedig csökkent.

A növekedés - ahogy más termékcsoportok esetében, amelyek részei az árrésstopnak - mögött állhat lejáró akció, vagy új szerződés egy adott beszállítóval.

A tojások darabárai az árréstop előtt 75 és 123 forint között ingadozott, függően a mérettől és a tartásmódtól. Az átlagos ár 99 forint volt. Az árstop után 69 és 127 forint között mozogtak az árak 97 forintos átlaggal. Az S méretű tojások árai jellemzően 80 forint alatt, az M méretűek 80-100 forint között, az L és XL tojások 100 forint felett forogtak.

A három diszkontban eleve szűkebb a termékpaletta és elvétve lehetett találni olyan tojást, amelynek változott az ára. A legnagyobb árcsökkenés az Auchanban és a Sparban volt megfigyelhető, a Tescónál több tojásnak emelkedett az ára az árrésstop bevezetését követően.

A KSH által mért tojás átlagára darabonként 93 forint. Magyarországon a fogyasztást nagy részét még mindig a ketreces tartásban nevelkedett baromfik által tojt tojások adják.

Egy hete tart az árrésstop

Az árréstopot Orbán Viktor jelentette be, és a rendelet március 17-én lépett hatályba, várhatóan május 31-ig tart. A szabályozás lényege, hogy az érintett termékek árrése nem haladhatja meg a 2025 januárjában alkalmazott átlagos árrést, és legfeljebb 10 százalék lehet. Ha egy termék nem volt forgalomban 2025 januárjában, akkor az utolsó elérhető havi árrés alapján kell meghatározni az árat, ugyancsak 10 százalékos korláttal. Emellett a saját márkás termékek aránya sem lépheti túl a 2025 január–februárban mért értéküket.

A rendelet 30 alapvető élelmiszerre vonatkozik, többek között különböző húsokra (csirkemell, sertéscomb, pulykamell stb.), tejtermékekre (tej, vaj, sajt, túró), olajokra, lisztre, cukorra, tojásra és burgonyára. Az érintett termékeknek folyamatosan elérhetőnek kell lenniük az előző év napi átlagos értékesítési mennyiségének megfelelően. A hatóságok ellenőrzik a szabályok betartását, és jogsértés esetén jelentős bírságokat szabhatnak ki, amelyek akár több millió forintra is rúghatnak. Ismételt vagy súlyos jogsértés esetén az üzlet működését akár fél évre is felfüggeszthetik.

A nagyobb üzletláncok eltérő módon reagáltak a rendeletre

Az Aldi nem vezetett be mennyiségi korlátozásokat, míg a Spar, a Tesco és a Lidl szigorúbb szabályokat alkalmaz. A Spar például kilogrammban és darabszámban maximalizálta a megvásárolható mennyiséget, a Lidl pedig teljesen kizárta az áfás számlára történő vásárlást az érintett termékekből. A Tesco is mennyiségi korlátozást vezetett be, különösen a tej és tejtermékek esetében.

A kisebb üzletek számára az árréstop különösen nehéz helyzetet teremt, mivel ők gyakran kisebb árréssel dolgoznak, és kevésbé tudják ellensúlyozni a veszteségeiket más termékeken keresztül.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images