Árrésstop: megint megszólalt Nagy Márton

A legfrissebb adatok szerint tovább mérséklődtek az árak, átlagosan 17,7 százalékkal lettek olcsóbbak az érintett élelmiszerek

- írta a miniszter utalva az árrésstopra.

Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára is arról beszélt az M1-en, hogy az intézkedéssel ezer termékből 874-nek csökkent az ára a kedd reggeli adatok alapján. Van közöttük 27 olyan termék, amelynek közel a felére csökkent az ára.

Úgy néz ki, hogy az intézkedés működik, nagyjából betartják a kereskedelmi láncok az előírásokat

- mondta, ugyanakkor példaként említette, hogy nagyjából 70 termék ára nőtt.

A kormány várakozása szerint az áprilisi inflációs adatban lehet majd számokban kimutatható hatása az intézkedésnek.

Május végén döntenek majd arról, hogy szükség van-e még erre vagy más intézkedésekre.

Lapunk nemrég írta meg, hogy az árrésstop bevezetése óta számos - jellemzően nem az érintett körbe tartozó - élelmiszer ára jelentősen változott, de nem mindig az elvárt irányba. Miközben a hatósági árazás elvileg a vásárlók pénztárcáját védi, egyes termékeknél drasztikus drágulás következett be. Az első hét adatai alapján megvizsgáltuk, mely termékek drágultak a leginkább, és hol történt a legnagyobb árcsökkenés. Jó néhány meglepő jelenségre bukkantunk. 

Az árréstopot Orbán Viktor jelentette be, és a rendelet március 17-én lépett hatályba, várhatóan május 31-ig tart. A szabályozás lényege, hogy

az érintett termékek árrése nem haladhatja meg a 2025 januárjában alkalmazott átlagos árrést, és legfeljebb 10 százalék lehet.

Ha egy termék nem volt forgalomban 2025 januárjában, akkor az utolsó elérhető havi árrés alapján kell meghatározni az árat, ugyancsak 10 százalékos korláttal. Emellett a saját márkás termékek aránya sem lépheti túl a 2025 január–februárban mért értéküket.

A rendelet 30 alapvető élelmiszerre vonatkozik, többek között különböző húsokra (csirkemell, sertéscomb, pulykamell stb.), tejtermékekre (tej, vaj, sajt, túró), olajokra, lisztre, cukorra, tojásra és burgonyára. Az érintett termékeknek folyamatosan elérhetőnek kell lenniük az előző év napi átlagos értékesítési mennyiségének megfelelően. A hatóságok ellenőrzik a szabályok betartását, és jogsértés esetén jelentős bírságokat szabhatnak ki, amelyek akár több millió forintra is rúghatnak. Ismételt vagy súlyos jogsértés esetén az üzlet működését akár fél évre is felfüggeszthetik.

A nagyobb üzletláncok eltérő módon reagáltak a rendeletre

Az Aldi nem vezetett be mennyiségi korlátozásokat, míg a Spar, a Tesco és a Lidl szigorúbb szabályokat alkalmaz. A Spar például kilogrammban és darabszámban maximalizálta a megvásárolható mennyiséget, a Lidl pedig teljesen kizárta az áfás számlára történő vásárlást az érintett termékekből. A Tesco is mennyiségi korlátozást vezetett be, különösen a tej és tejtermékek esetében.

A kisebb üzletek számára az árréstop különösen nehéz helyzetet teremt, mivel ők gyakran kisebb árréssel dolgoznak, és kevésbé tudják ellensúlyozni a veszteségeiket más termékeken keresztül.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio