Több évtized után is fenyeget az infláció gonosz ikertestvére Japánban

A Japán Szakszervezeti Szövetség szerint az idei bértárgyalások során 5,46%-os átlagos béremelés született, ami 33 éve a legmagasabb érték, ám a reálbérek stagnálnak, a fogyasztói bizalom alacsony. A Teikoku Databank adatai szerint a cégek egyre kisebb arányban hárítják át költségeiket a fogyasztókra.

Kato szerint a deflációs korszakban az árak, bérek és kamatok befagyása elfojtotta a gazdasági potenciált, de most kezdődnek a változások.

A BoJ 2024 elején vetett véget a negatív kamatoknak, majd júliusban és 2025 januárjában is kamatemelést hajtott végre, utóbbival 0,5%-ra emelve az irányadó rátát – ez 17 éves csúcs.

Kato szerint a normalizálás sikeréhez az kell, hogy a bérnövekedés tartósan meghaladja az inflációt, különösen a kis- és középvállalatok esetében, amelyeknek képesnek kell lenniük áremelésre a költségnövekedés mellett.

A Moody’s Analytics elemzője, Stefan Angrick úgy véli, az infláció jelenlegi szintje kizárja a defláció visszatérését, de a kívánatos inflációs szerkezet – belső keresleten alapuló áremelkedés – még hiányzik.

A belföldi kereslet gyenge, a fogyasztás három éve stagnál, a beruházások alig mozdulnak, és a munkaerőpiac sem olyan szűk, mint ahogy az elsőre látszik. Angrick szerint 2026-ra az infláció ismét 2% alá süllyedhet.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio