Hanna Stjärne: fel kell venni a harcot a dezinformációval szemben

A Nobel-díjak különösen reflektorfénybe kerülhetnek idén, mivel a tudományos élet szabadságát több kihívás is éri. Az Egyesült Államokban például jelentős kormányzati megszorítások sújtják a vezető kutatóintézeteket, és egyes területeken korlátozások nehezítik a tudományos munkát.

Hanna Stjärne, aki januárban lett az alapítvány első női ügyvezető igazgatója, hangsúlyozta: az intézmény kötelessége a tudás védelme

és a tudományos dezinformáció terjedése elleni küzdelem.

Kiemelte, hogy a Nobel-díjaknak a gondolat szabadságát és a kutatók korlátozásmentes munkavégzését kell képviselniük.

A díjak politikai vonatkozása is előtérbe került, különösen a békedíj kapcsán. Donald Trump volt amerikai elnök többször is kifejezte csalódottságát, amiért még nem kapta meg az elismerést, miközben elődje, Barack Obama részesült benne. Trump szerint a gázai háború befejezésében játszott szerepéért érdemelné meg a díjat.

Az alapítvány vezetője a díjak sokszínűségének hiányával kapcsolatos kritikákra is reagált. Tavaly mind a hét díjazott férfi volt, és a díj 1901-es alapítása óta mindössze 26 nő kapott Nobel-díjat a több mint 600 kitüntetett közül. Stjärne szerint a tudományos díjakat odaítélő bizottságok tisztában vannak ezzel a problémával és folyamatosan keresik a megoldást.

A Nobel-díjak odaítélése szigorú szabályok szerint történik. A tudományos kategóriákban több ezer kutató tehet jelölést, míg a békedíjra csak meghatározott pozícióban lévő személyek, például nemzeti kormányok vagy törvényhozások tagjai jelölhetnek. Az idei békedíjra január 31-ig 338 jelölés érkezett, de a jelöltek neveit bizalmasan kezelik.

Címlapkép forrása: Iwi Onodera/Getty Images