A régióban Magyarország lehet az egyik fő nyertese a német politika megváltozásának

Azzal kapcsolatban, hogy a közép- és kelet-európai térség gazdasági kilátásai szempontjából a leendő német kormány tervezett költségvetési lazítása mennyiben adhat lökést a régió országainak, Piotr Bujak, a lengyel PKO Bank vezető közgazdásza elmondta:

általánosságban elmondható, hogy a régió kisebb, nyitottabb gazdaságai, mint Magyarország, Csehország, Szlovákia, nagyobb mértékben profitálhatnak ebből egyrészt a nagyobb nyitottságuknak köszönhetően, másrészt azon oknál fogva, hogy jobban függenek a németországi kereslettől.

Piotr Bujak azt azonban kihangsúlyozta, hogy a lazább német költségvetési politika nem feltétlenül fogja megoldani a szlovák gazdaságot annyira meghatározó autóipar minden problémáját, és ezt Csehország és Magyarország esetében is figyelembe kell venni. Kiemelte ugyanakkor, hogy a német lazítás a térség minden állama számára kedvező hatással jár.

Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makrogazdasági elemzője a német lazítás kapcsán kiemelte: a régión belül Csehország mellett Magyarországnak a kitettsége a legnagyobb a német gazdasággal szemben, ami miatt a német költekezése beindulása mindenképpen pozitív hatást jelent majd a hazai gazdaságra nézve. Mindamellett úgy látja, hogy

idén a hazai növekedési adatban a német lazítás még nem jelentkezik számottevően (2025-re 3% alatti GDP-bővülést vár), valószínűleg ennek hatása majd csak jövőre lesz látható nagyobb mértékben.

Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája pedig a – Magyarországon is jelen lévő – német védelmi ipari cégek várható felfutásával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az a gyengélkedő autóiparban jelentkező hazai veszteségek egy részét fogja csak kompenzálni. Egyben azt is kihangsúlyozta azonban, hogy Németországban nemcsak a védelmi ipar, hanem az általános infrastruktúra fejlesztésére is jelentős források irányulnak majd, ami beszállítóként a térségbeli cégek számára komoly lehetőséget jelenthet.

Bernat Aurel, a román Banca Transilvania ügyvezető igazgatója kiemelte: a hivatalos előrejelzés szerint idén Romániában 2,5% lehet a GDP növekedésének mértéke, azonban elemzők, piaci szereplők, köztük a Banca Transilvania előrejelzése is inkább 1,8-2% közé tette a román gazdaság idei növekedésének mértékét, de ez nem vette még figyelembe a német lazítási terveket. A német gazdaságpolitika változása miatt azonban úgy véli, hogy az év végére elképzelhető, hogy a román gazdaság 2,5%-kal fog növekedni.

Piotr Bujak úgy látja, hogy

a nemzetközi befektetők körében most egy kedvező kép kezd kialakulni Európáról miután az expanzívabb költségvetési politika (beleértve a védelmi ipar tervezett fejlesztését) révén lendületet kaphat a növekedés.

Úgy véli, ezt a pillanatot az európai politikusoknak ki kell használniuk, hogy hosszú távon vonzóak maradjanak a nemzetközi befektetők előtt.

Mi a lengyel titok?

Azzal kapcsolatban, hogy elemzések szerint Magyarország Lengyelországhoz és Romániához képest kevésbé tudta kihasználni az uniós csatlakozás gazdasági előnyeit, Jobbágy Sándor azt emelte ki: Magyarország az uniós forrásokat nem használta fel kellőképpen az ország termelékenységének növelésére a hazai kkv-szektorban.

Móró Tamás szerint Magyarországon kétarcú gazdaság alakult ki, a külföldi tulajdonú vállalatok és beszállítóik nagyon termelékenyek, jól beilleszkedtek a világgazdaságba. Ezzel szemben a kkv-szektornál sok esetben azt látni, hogy megrekedtek a 20 évvel ezelőtti szinten.

Itt kellene javulást elérni ahhoz, hogy hazánk kitörjön a közepes jövedelmű ország státuszából

– tette hozzá.

Elhangzott, hogy Lengyelország a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP terén már megelőzi Portugáliát és Görögországot. Piotr Bujak szerint ebben kulcsszerepet játszott, hogy

a bérek növekedése és a termelékenység növekedése között megfelelő kapcsolat alakult ki Lengyelországban.

„Az IMF-től, a hitelminősítő intézetektől és az Európai Bizottságtól is azt halljuk, hogy a lengyel gazdaság teljesítményének kulcstényezője az volt, hogy elkerülte a túlzott bérnövekedést abban az értelemben, hogy az nem volt sokkal erősebb mértékű, mint a termelékenység növekedése” – mondta a lengyel szakértő.

Móró Tamás ezzel kapcsolatban kiemelte: mind Lengyelországban, mind Magyarországon jelen lévő ingatlanpiaci szereplőtől hallotta azt a sokatmondó adatot, hogy bár Lengyelországban a jövedelmek magasabbak, mint Magyarországon, mégis ott átlagosan mintegy 20%-kal kerül kevesebbe egy lakás felépítése egy négyzetméterre vetítve, mint Magyarországon, mert az építőiparuk termelékenyebb.

Bernat Aurel országa gazdasági kilátásainak értékelése kapcsán kihangsúlyozta: az energiafüggetlenség terén a térségen belül Románia számít talán a legjobb helyzetben lévő országnak a földgáz- és kőolajszektort érintő jelentős beruházásoknak köszönhetően. Egyben elismert, hogy a közelgő választások után a kormányzatnak majd foglalkoznia kell a költségvetési deficit kérdésével, ugyanis az utóbbi években jelentős jóléti lépések történtek a bérek, nyugdíjak emelésére.

Kamatpályák

Az MNB holnapi kamatdöntő ülésével kapcsolatban, ahol Varga Mihály új jegybankelnök vezetésével először dönt a kamatról a monetáris tanács, Jobbágy Sándor elmondta: kamattartást vár a jegybanktól. Nincs tér szerinte ugyanis kamatvágásra sem inflációs, sem piaci oldalról, és ez még néhány hónapig így maradhat. Úgy véli, az év vége felé, az utolsó negyedévben lehet némi mozgástér a kamatcsökkentésre.
Móró Tamás szerint a piac inflációs várakozásai beépültek a hosszabb távú, például tízéves kamatokba. Ez azt jelenti, hogy a piac legalábbis rövid távon nem annyira optimista, hogy az infláció ismét csökkenő pályára áll.
Piotr Bujak ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy a lengyel jegybank még ebben az évben elkezdheti a kamatvágást.
Bernat Aurel pedig a jelenlegi 6,5%-os román kamatszinttel kapcsolatban arra emlékeztetett: amikor a 16%-os inflációs csúcs kialakult Romániában, akkor folyamatosan 7%-ig növelték a jegybanki kamatot, majd most az infláció fokozatos csökkenése ellenére (jelenleg 5,5%-os a drágulás), három egymást követő alkalommal tartották a kamatszintet 6,5%-os szinten. 2025-ben két vagy három 25 bázispontos csökkentés következhet be előrejelzése szerint.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images