Megjött a kormány legújabb adókönnyítő ajánlata - Sokan örülhetnek

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Amennyiben hozzászólna a témához, küldjön levelet a portfolio@portfolio.hu címre.

Az alábbiakban Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium Adóügyekért, Fogyasztóvédelemért és Kereskedelemért felelős Államtitkárának, valamint Nobilis Benedek, a Nemzetgazdasági Minisztérium Adópolitikai és Adótervezési Főosztályvezetőjének írását közöljük.

Kezdeti nehézségek után jelentős siker

A kisvállalati adó (kiva) bevezetésére 2013-ban került sor, mellyel a kormány célja elsősorban az egyéni vállalkozóknál és más önfoglalkoztatóknál valamivel nagyobb, jellemzően már érdemi befektetett tőkével és foglalkoztatottakkal is bíró vállalkozások segítése volt. Mivel a jövő sikeres közép- és nagyvállalkozásai elsősorban ebből a körből emelkedhetnek ki, a koncepció kialakítása során kiemelten fontos szempont volt, hogy a keretrendszer a lehető legnagyobb mértékben segítse az ambiciózusabb, dinamikus növekedésre képes vállalkozásokat.

Az adónem egy egységes, egyszerűbb alapon kivetett adóteherrel váltja ki a munkáltatói adóterheket (jelenleg 13 százalék) és a nyereségadót (jelenleg 9 százalék). Az adókulcs meghatározása során a kormány mindig figyelembe vette a fenti általános adómértékeket is. Így a munkáltatói terhek 2016 és 2022 közti jelentős csökkentésével párhuzamosan a kiva kulcsa is fokozatosan csökkent, a kezdeti 16 százalékos kulcs helyett mostanra már a kiva kulcsa is csak 10 százalék. A koncepciónak a kezdetektől fogva központi eleme volt az is, hogy a vállalkozás fejlesztésére visszaforgatott nyereség után ne kelljen adót fizetni. Ennek érdekében ugyanakkor az eredeti szabályrendszer egy olyan technikai megoldást alkalmazott, ami eltért a nyereségadók alapjától. Ez az érintettek többsége számára jelentősen megnehezítette a kétféle adó alatt várható terhek összevetését, ami jelentős mértékben hátráltatta az áttérést. Az adónem így eleinte még nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, azt sokáig csak néhány ezer vállalkozás választotta.

Ennek kiküszöbölésére 2017-től – az adónem eredeti értékeit is megőrizve – jelentősen egyszerűsödött az adóalap-meghatározás módja. Míg a korábbi megközelítés a vállalkozáson belüli pénzmozgásokból indult ki, az új adóalap-levezetés lényege, hogy főszabályként az osztalékként kifizetett nyereség jelenti az adó alapját, ami jobban tervezhető és könnyebben összevethető a nyereséggel. (Ebben a tekintetben a kiva az észt társasági adórendszerrel mutat rokonságot, amit később Lettország és – szintén kisvállalati adóként – Lengyelország is átvett.) A PM és a NAV emellett tájékoztatókkal, kalkulátorral és éveken át célzott – az adónem választásával vélhetően jól járó vállalkozások széles körének küldött – levélkampányokkal is segítette az átállást.

A módosításokat követően a kivás vállalkozások létszáma dinamikus bővülésnek indult, 2025 elejére már meghaladta a 98 ezret. Ez a létszám – más egyszerűsített adónemekkel összevetve – különösen annak fényében jelentős, hogy az adónem fő célcsoportját jelentő, foglalkoztatottakkal is rendelkező kisvállalkozások száma jóval alacsonyabb a más egyszerűsített adónemek által megcélzott önfoglalkoztatókénál. Így talán a kivás vállalkozások számánál is beszédesebb adat, hogy

ezek alkalmazottjainak száma mostanra mintegy félmillió főre tehető.

A legutóbbi kormányzati bejelentések alapján a közeljövőben emelkedhetnek a kiva választására jogosító értékhatárok, így tovább bővülhet a kivás vállalkozások száma és különösen az általuk foglalkozatottak létszáma. A lehetséges javaslatok értékelése még folyamatban van, azt azonban látjuk, hogy a kiva alá belépőkre vonatkozó 50 fős létszámkorlát, illetve a 3 milliárd Ft-os árbevételi- és mérlegfőösszeg-korlát duplájára emelésével az adónem választására jogosult vállalkozások köre mintegy 3-5 ezer középvállalkozással bővülhet. Bár a jelenlegi 100 ezres létszámhoz képest ez elsőre nem tűnhet soknak, fontos kiemelni, hogy az átlagos kivásoknál jóval nagyobb vállalkozásokról beszélünk: az érintettek együttesen mintegy 150 ezer főt foglalkoztatnak.

Nehéz lenne veszíteni rajta

Noha a kiva előnyeit leginkább a jelentősebb bértömeggel rendelkező és a gyors növekedési fázisban lévő kisvállalkozások tudják kihasználni, az adó választására jogosultak közt elenyésző azok száma, akik az adónem választásával rosszabbul járnának.

A kisvállalati adó ugyanis egységes, 10 százalékos kulccsal terheli a vállalkozás bértömegét és a vállalkozás (ún. pénzforgalmi szemléletű) eredményét.

A bértömeg esetében nyilvánvaló a kiva előnye, hiszen a vállalkozás által kifizetett bérekre vonatkozó 10 százalékos kulcs alacsonyabb az általános szabályok szerint számított 13%-os munkáltatói terheknél. Emellett a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető fontosabb kedvezmények a kiva hatálya alatt is elérhetőek. Így a kifizetett bérek után fizetendő kiva összege szinte mindig alacsonyabb, mint a szociális hozzájárulási adó.

A nyereséget terhelő általános, 9 százalékos adókulcsnál a 10 százalékos kiva-kulcs első ránézésre valamivel magasabbnak tűnik. Ez ugyanakkor – az eltérő adóalapok miatt– csak látszólag jelent magasabb adóterhet. Míg ugyanis a 9 százalékos társasági adó kulcs az osztalékként kifizethető nyereséget csökkenti (azaz a bruttó, adózás előtti eredmény arányában 9%), a 10 százalékos kiva kulcs rárakódik az osztalékként kifizetett nyereségre (azaz itt – a teljes, osztalékként kifizethető nyereség kifizetése esetén is – a kiva összegével nettósított, adózott eredmény 10%-áról beszélünk).

Egy egyszerű példával, 100 Ft nyereségből – a 9 százalékos nyereségadó megfizetése után – a társasági adóalanyok is csak 91 egység osztalékot tudnak kifizetni; 91 Ft kifizetett osztalék adója pedig a kisvállalati adó alatt is csupán 9,1 Ft. Ha pedig egy vállalkozás a nyereségét csak részben vagy egyáltalán nem fizeti ki osztalékként, a kisvállalati adó összege lényegesen kisebb lesz a nyereségadóénál.

További kedvező rendelkezés, hogy a kiva alanyai számára a helyi iparűzési adóban is nyitva áll annak lehetősége, hogy a kiva alapjának 120 százaléka után fizetik meg a helyi adót. Az esetek nagy részében az így meghatározott adóalap alacsonyabb a hipa általános szabályok szerint számított alapjánál.

A kiva választása így a jelenlegi adókulcsok mellett legfeljebb csak azoknak a vállalkozásoknak nem éri meg, amelyek jelentősebb, a kiva alatt nem elérhető társasági adó kedvezményeket vagy adóalap-csökkentő tételeket érvényesítenek, a fent bemutatott adóelőnyök pedig nem kompenzálják őket ezekért.

Különösen kedvező a jelentős fejlesztéseket és beruházásokat tervező vállalkozásoknak

A kisvállalati adó alapjának meghatározása az ún. tulajdonosi szemléletű pénzforgalmi adózás logikáját követi. Ennek lényege, hogy az adó alapját nem az adott évben a vállalkozás által megtermelt eredmény, hanem a vállalkozás és a tulajdonosa közti pénzáramlások jelentik. Így a vállalkozás által a tulajdonos számára teljesített kifizetések (pl. osztalék, tőkekivonás) növelik, a tulajdonos által a vállalkozásba történő befizetések (így különösen a tőkebevonás) ugyanakkor csökkentik az adóalapot. Rutinszerű működés mellett így az adó alapját a kifizetett osztalék jelenti, de az induló és a tőkebevonás segítségével növekvő vállalkozások számára ez az adóalap további jelentős előnyöket is tartogat.

Ez ugyanis a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kivás vállalkozások esetében nemcsak az osztalékként ki nem fizetett nyereség mentesül az adó alól, de ezen felül a vállalkozásba újonnan bevont tőke és a vállalkozás által kapott osztalék még csökkenti is az adóalapot. Ha a fenti csökkentő tételek azt eredményezik, hogy a kiva adóalap pénzforgalmi eredményt terhelő része negatív, a vállalkozásnak elhatárolt vesztesége keletkezik, ami korlátozás nélkül érvényesíthető a későbbi évek pozitív pénzforgalmi eredményével szemben; így tehát mindaddig, amig a kezdeti befektetés meg nem térül, egyáltalán nem kell adót fizetni a vállalkozásból kivont nyereség után sem. Emellett a kivát választó vállalkozások korlátlanul érvényesíthetik a kiva választása előtt, a társasági adó hatálya alatt keletkezett elhatárolt veszteségüket is (ami szintén kedvezőbb a társasági adó szabályainál).

Ez azonban még nem minden. A kiva szabályrendszere különösen nagy mértékben támogatja azokat a vállalkozásokat, amelyek a vállalkozásba bevont tőkét új beruházásra fordítják, ami különösen a vállalkozás indításának fázisában, illetve a dinamikus növekedés és méretugrások időszakaiban jelenthet komoly segítséget. Ilyenkor ugyanis a tőkebevonás révén keletkezett negatív adóalap (elhatárolt veszteség) nem csak a későbbi évek pozitív eredményével szemben használható fel, hanem – az új beruházás összegéig – akár már a tárgyévi kiva alap bértömeget terhelő részéből is levonhatóvá válik. Így tehát a kiva alanyának a jelentősebb beruházások időszakában nem csak a nyeresége, hanem az általa kifizetett bérek után sem kell adót fizetnie.

Az adónemet kinövő vállalkozások számára is kedvezőek az átmenet szabályai

A kiva tervezése során kiemelt szempont volt az is, hogy az adónem értékhatárai a lehető legkisebb mértékben gátolják a kivás vállalkozások méretugrását.

Így bár a kiva „kinőhető”, a kilépésre vonatkozó értékhatárok rugalmasabbak a belépési értékhatároknál. Ezek alapján egy vállalkozás mindaddig a kiva hatálya alatt maradhat, amíg a foglalkoztatottjainak létszáma és az árbevétele nem éri el a belépési értékhatárok kétszeresét (azaz jelenleg 100 főt, illetve 6 Mrd Ft-ot), a mérlegfőösszegre pedig egyáltalán nem vonatkozik kilépési értékhatár. Szintén kedvező rendelkezés, hogy míg a belépési értékhatárok számítása során a kivás vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe kell venni, a kilépési értékhatárokra ez a szabály nem vonatkozik.

Fontos szempont volt az is, hogy a szabályozás gördülékeny átmenetet biztosítson abban az esetben is, ha a kivás vállalkozásnak mégis vissza kell térnie a társasági adó hatálya alá. A vállalkozásnak ilyenkor áttérési különbözetet kell számítania, aminek célja a kiva időszaka alatt keletkezett jövedelmek kétszeres adóztatásának és kétszeres nem adóztatásának elkerülése. Ha az áttérési különbözet negatív, az a későbbiekben az elhatárolt veszteség szabályai szerint érvényesíthető a társasági adó alapjával szemben. A gyakorlatban ugyanakkor gyakoribb a pozitív áttérési különbözet, hiszen a kiva időszaka alatt keletkezett, osztalékként ki nem fizetett nyereség alapvetően a különbözetet növelő tétel. Erre azonban szintén kedvező szabályok vonatkoznak: pozitív áttérési különbözet esetén ugyanis a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kiva alatt le nem adózott eredmény után még további négy évig a társasági adóra való visszatérést követően sem kell adót fizetni. A fejlesztési tartalék szabályai szerint ha a vállalkozás ezt az összeget ebben az időszakban beruházásra fordítja, akkor a négyéves türelmi időszak leteltét követően sem keletkezik adókötelezettsége. Az így megvalósított beruházás után ugyanakkor a későbbi években már nem érvényesíthető értékcsökkenési leírás, azaz ez voltaképpen egy gyorsított értékcsökkenésnek tekinthető.

Jó szívvel ajánljuk

A kisvállalati adó létrehozásának célja a kis- és középvállalkozások foglalkoztatással kapcsolatos költségeinek és a dinamikusabb fejlődésre képes vállalkozások növekedésének támogatása volt, amit az adónem kialakítása fokozottan támogat; az adónem választása ugyanakkor az arra jogosult vállalkozások túlnyomó többsége számára kedvező. Kialakítása révén az adónem úgy szolgálja a kitűzött céljait, hogy nem okoz durva aránytalanságokat és torzulásokat az adórendszerben, és az adónem kereteit kinövő vállalkozások számára is a lehető legsimább visszatérés lehetőségét biztosítja a társasági adózás általános szabályai alá. Az adónem versenyképességének fenntartása továbbra is fontos célunk. Mindezek alapján úgy látjuk, hogy

célszerű lehet azoknak a vállalkozásoknak is elgondolkodniuk a kiva választásán, amelyek jogosultak rá, de eddig nem éltek ezzel a lehetőséggel.

A várható társasági adózás és a kisvállalati adó alatt várható adóterhek összehasonlítását az NGM kiva-kalkulátora is segíti, amely itt érhető el.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Amennyiben hozzászólna a témához, küldjön levelet aportfolio@portfolio.hucímre.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images