Árrésstop: döntött az Aldi is az értékesítésről

Az Aldi üzleteiben az áruházlánc magyarországi megjelenése óta főszabályként érvényes, hogy háztartási mennyiségben folytat értékesítést.

Az áruházlánc azt tapasztalja, hogy üzleteiben a megszokott

napi forgalomhoz képest egyelőre nincs kiugró mértékű kereslet az árrésstopos termékek iránt.

Hozzátették, hogy minden esetben jogszabálykövető módon járnak el és teljesíti az előírásokat, amihez várják a hatóságok értelmező segítségét.

A cég közleménye szerint mivel eleve alacsony árréssel dolgoztak, az árrésstoppal érintett termékek közül számos esetben csak kisebb mértékben csökkentek a fogyasztói árak. 

Az Aldi mellett más láncok is döntöttek arról, miként reagálnak az árrésstopra.

Spar

A Spar-üzletekben mától

• mérendő termékek esetében 3 kilogramm
• egyéb termékek esetében 10 darab
• 1 l-nél / 1 kg-nál nagyobb kiszerelésű termékek esetén: maximum 10 l / 10 kg.

Az intézkedés célja, hogy minden vásárló el tudja érni az érintett termékeket a továbbiakban is.

Lidl

Egyáltalán nem lehet vásárolni az árrésstoppal érintett termékkörből a Lidl boltjaiban, ha a vevő áfás-számlát kér

Tesco

A Tesco is mennyiségi korlátozást vezetett be - mondta lapunknak Hevesi Nóra, a cég kommunikációs vezetője:

• tejből 1 kartonnal
• tejtermékekből (termékenként és terméktípusonként) 4 darabot lehet venni.

Hétfőtől él az árrésstop

Az árrésstopot a héten vezette be a kormány és a tervek szerint május végéig tart, bár ezt még meghosszabbíthatják.

A legfontosabb pontja a rendeletnek, hogy a kiválasztott termékek esetében az árrés nem haladhatja meg a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrés mértékét és legfeljebb 10 százalék lehet.

Ha egy adott - 2023-ban 1 milliárd forintnál nagyobb bevételt termelő - üzletben vagy online felületen egy terméket nem forgalmaztak 2025 januárjában, akkor az árrés az utolsó havi átlagos árrés mértékét követi, legfeljebb 10 százalékos határig.

A kormány a saját márkás termékek arányát is szabályozta, az nem haladhatja meg a 2025. január és február hónapban értékesített teljes mennyiségi arányukat. Ha egy kereskedő az adott terméket 2025. január és február hónapban nem forgalmazta, akkor az utolsó havi arányt kell figyelembe venni. Ennek oka - ahogy arról Nagy Márton is beszélt -, hogy egy-egy termékkörön belül a saját márkás termékek sokszor 10 százalék alatti árrés mellett forognak, a brandelt termékek felára, árrése sokkal nagyobb. Azt vélelmezik, hogy a kereskedők úgy akarják majd csökkenteni a veszteségeiket, hogy kevésbé rakja szem elé a brandtermékeket.

Az érintett termékek a következők:

1. Csirkemell
2. Csirkecomb
3. Csirke far-hát
4. Csirkeszárny
5. Egész csirke
6. Pulykamell
7. Sertéscomb
8. Sertéskaraj
9. Sertésoldalas
10. Sertéstarja
11. Sertészsír
12. Párizsi
13. UHT tehéntej 1,5% zsírtartalom
14. UHT tehéntej 2,8% zsírtartalom
15. ESL tehéntej 1,5% zsírtartalom
16. ESL tehéntej 2,8% zsírtartalom
17. Vaj
18. Tejföl
19. Natúr joghurt
20. Gyümölcsjoghurt
21. Trappista sajt
22. Tehéntúró
23. Margarin
24. Napraforgó- és repceolaj
25. Finomliszt BL 55
26. Rétesliszt BFF 55
27. Kristálycukor (fehér cukor)
28. Fokhagyma
29. Étkezési burgonya az újburgonya kivételével
30. Friss tojás, héjában a Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból (kivéve a keltetésre szánt, megtermékenyített tojás

A húsok esetében beletartozik a friss, hűtött, fagyasztott termék is, csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált, csomagolás nélküli és csomagolt is. Minden érintett terméknél a laktózmentes változatoknál is él az árrésstop.

A rendelet a fenti termékeket folyamatosan elérhetővé kell tenni a 2024-es évben értékesített átlagos napi mennyiség szintjén. Azok a kereskedők, akik a rendelet hatálybalépését követően kezdik meg ezen termékek forgalmazását, egy másik üzletük adatait vehetik alapul az árrés és arányosítás meghatározásához. A választott üzletet az értékesítés megkezdése előtt legalább három nappal be kell jelenteni a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságnak.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio