Lássuk be! Az egészségügy egy alapvető nemzetstratégiai kérdés

Velkey György János szerint a szakma örömmel fogadta, hogy elindult egy szakmai diskurzus az egészségügy lehetséges átalakításáról Kóka János korábbi gazdasági miniszter írása nyomán. Egy magánegészségügyi szolgáltató tulajdonosa és vezetője, tehát ő a magánegészségügyi perspektívából nézett rá a magyar egészségügyre, de ezzel együtt is számos fontos kérdést felvet, amivel sok mindenben egyetértek – magyarázta a kórházszövetség elnöke, aki szerint a vitairatban sok olyan elem van, melyet többen, köztük a Kórházszövetség is felvetett, másrészt találhatóak benne jól célzott javaslatok, amiket érdemes megfontolni.

A kiindulópont, amivel nem lehet nem egyetérteni, hogy

az egészségügy egy alapvető nemzetstratégiai kérdés.

Ezt elég egyszerű bebizonyítanunk: egy jobb egészségi állapotú lakosság magasabb GDP előállítására képes és közben a nemzetgazdaságra nehezedő kiadások is kisebbek - mondta a vezető lapunknak. A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója kitért arra is, hogy a vitát elindító szakértő felveti a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal lehetőségét, (Kóka János szerint ebben részt venne: az MTA, MKIK, MOK, MESZK, VOSZ, az OKFŐ, a Kórházszövetség, az OMSZ, az orvosegyetemek, az intézményfenntartó egyházak és a magánszolgáltatókat tömörítő PRIMUS Egyesület képviselői vesznek részt – a szerk.), és Velkey szerint ez elsősorban politikai kérdés, hogy az így megfogalmazódó javaslatokat akarja-e majd használni az egészségügy irányítása során. A Magyar Kórházszövetség elnöke egyetért azokkal a véleményekkel, miszerint hatalmas szellemi tőke van a magyar egészségügyben, fontos lenne, hogy létrejöjjön egy projektszervezet, ami produktív munkát végez, jól koordinál és a döntéshozók hasznosítják az innen érkező javaslatokat. Előrevetítette: ha létrejön egy ilyen sokszereplős, politikai elfogultságoktól mentes kerekasztal, aktív párbeszéd, akkor a Kórházszövetség ebben örömmel részt vesz.

Azzal is egyetértett a kórházvezető, hogy az egészségbiztosítónak valódi biztosítóvá kell válnia, erősíteni kell a biztosítói szemléletet, a NEAK-nak ezért meg kell erősíteni a szolgáltatásvásárló és az ellenőrző funkcióját.

Nagyon fontos lenne továbbá a teljesítményelemek hangsúlyozása, és az eredménycentrikus szempontok alkalmazása a finanszírozásban, amikor a teljesítmény és az ellátás minősége határozza meg részben az intézmények finanszírozását. Sok jó új módszer van, megemlítette a kísérleti fázisokban jól vizsgázott kötegelt finanszírozási lehetőségek szerepét is. A Kórházszövetség elkötelezett partner abban, hogy

a teljesítményt minél jobban ösztönözze a szabályozás, mind kórházi, mind orvosi szinten,

és emlékeztetett arra a vezető, hogy az ápolóknál már megjelenhettek a teljesítmény szerint differenciált bérek. Arra is kitért, hogy az orvosi bértáblában is lehetne ilyen elemeket alkalmazni és elismerte, hogy van ezzel kapcsolatban vitájuk a Magyar Orvosi Kamarával.

Az egészségügyet érintő átalakítások egyik fontos pontjának kell lennie, hogy a megfelelő szintű szakemberek a nekik megfelelő feladatokat és munkát végezzék. Ez az ápolói munka felértékelését jelentheti. Ehhez azonban szemléletváltás kell a szektorban, ami csak hosszabb idő alatt tud végbemenni. A funkcióváltás másik szintje nyilvánvalóan az intézményrendszer szerkezetátalakítása, amiről nagyon sokat beszélünk már évek óta – folytatta a szakember, aki szerint ez leginkább már a politika terepe. Vagyis hogy helyi szinten milyen intézményeket, osztályokat, ellátásokat lehet, illetve érdemes megtartani és mit érdemes centralizálni.

Egyre többet beszélünk arról, hogy mennyire felértékelődött a betegekkel való kommunikáció és a világos betegutak kérdése. Ez utóbbi megvalósul, részben a digitális csatornákon keresztül, a betegútszervezésben a Belügyminisztérium járóbeteg irányítási rendszerén keresztül, de legalább ennyire fontos nagyobb hangsúlyt és fejlesztést fordítani a személyes kommunikációra. Ezzel ugyanis igenis lehet javítani a közellátás szolgáltatási színvonalát és megítélését. Az ápolói rendszerben az Országos Kórházi Főigazgatóság szervezésében már elindult egy ilyen képzéssorozat, első körben az ápolók felé, de halad a program tovább, és tervben van az orvosok bevonása is.

Arra is felhívta a figyelmet Velkey György János, hogy az állami, az egyházi és az egyetemi intézmények közötti koordinációnak erősebbnek kellene lennie. Jelen pillanatban az állami egészségszervező feladatokat is vivő kórházi főigazgatóság a maga fenntartói körében, az állami kórházakban gondolkozik, az egyházi és egyetemi intézmények ilyen értelemben kicsit távol kerültek a hatékony információáramlástól, ezen lehetne még javítani.

Maximálisan egyetértett azzal is, hogy a digitalizációban, technológiában rejlő lehetőségeket ki kell használni, a nemzetközileg is egyedülállóan kialakított nemzeti egészségügyi adatinfrastruktúrát használni kell.

A humánerőforrfás rendelkezésre állása kritikus a szektorban, ezért a Kórházszövetség elnöke minden olyan kezdeményezést támogat, amely az orvosképzést, rezidensképzést és ápolóutánpótlást erősítené. A legfontosabbnak az ápolóképzés ügyét tartja, személy szerint egy érdekes eredményről is beszámolt lapunknak: elindítottak hat évvel ezelőtt a református egyházban, a Károli Egyetemen egy diplomás ápolóképzést, és immár több száz hallgatót képeznek, jól képzett, lelkesen dolgozó végzett hallgatóik is vannak. Megjegyezte, hogy az említett témák mindegyikéről sok szó fog esni és a döntéshozók részvételével nyílt párbeszédet fognak folytatni a Kórházszövetség április eleji konferenciáján, mely talán az egészségügy legjelentősebb kongresszusa.

A fentieknek azonban mind van egy nagyon fontos előfeltétele:

az állami költségvetésen belül nagyobb arányt kell fordítani egészségügyi célokra. Ennek evidenciának kellene lennie

– húzta alá Velkey György János, aki szerint az is nyilvánvaló, hogy jelenleg túlcentralizált rendszerben működik a magyar egészségügy. Több döntést kell a regionális és megyei szintre vinni, és nagyobb autonómiára van szüksége a reziliens kórházvezetéshez a mendzsereknek is. Az önkormányzatok és helyi civilek kórházi ügyekbe való tudatos bevonása is sok-sok erőforrást jelenthetne. Egy közösségi jellegű működés sokat segítene, felváltva, vagy legalalábbis oldva a hiararchikus, poroszos modellt.

A fentieken túl fontosnak tartotta azt is megemlíteni a kórházvezető, hogy szükség lenne az egészségügy kultúrájának, társadalmi elfogadottságának a javítására. A Kórházszövetség ebben új utakat is nyitott, a családbarát kórházi mozgalom, az egészsgfejlesztő egészségügyi intézetek és a zöld kórházi mozgalom is az ő kezdeményezésük, melyek szemléleti megújuláshoz vezethetnek.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images