Súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Állami Számvevőszék a jegybank korábbi működésében

Nyilvánosságra hozta az Állami Számvevőszék a Magyar Nemzeti Bank működéséről készített jelentését, amelyben több szabálytalanságot is megállapított.

Az eljárás során az ÁSZ három kiemelt területre összpontosított:

1. az MNB tulajdonosi joggyakorlására,
2. az egyéb beruházási és beszerzési eljárásokra,
3. valamint a pénzügyi közvetítőrendszer szabályozási tevékenységére. 

Az ÁSZ megállapításai szerint az MNB gazdálkodása több ponton sem felelt meg a takarékos működés követelményeinek, és a pénzügyi döntések transzparenciája is súlyosan sérült.

A jelentés kiemeli, hogy a jegybank számára gyakorlatilag korlátlan pénzügyi források állnak rendelkezésre, mivel működését nem korlátozzák külső bevételek vagy a központi költségvetési folyamatok. Azt is megjegyzik, hogy a sajátosság azonban nem mentesíti az intézményt a felelős gazdálkodás követelménye alól, amelyet az Alaptörvény és az MNB Alapokmánya egyértelműen előír. 

Az ÁSZ szerint az MNB ennek ellenére nem igazította gazdálkodási folyamatait az állami intézményrendszer pénzügyi helyzetéhez és a gazdasági környezethez.

Arra jutottak, hogy a jegybank jelentős veszteséget termelt az ellenőrzött időszakban, és nem tett megfelelő lépéseket a kiadások csökkentése érdekében, miközben az építőipari költségek drasztikusan emelkedtek az intézmény székházfelújításával kapcsolatban.

A félreértések elkerülése végett érdemes tisztázni, hogy a járvány utáni és a háború első éveiben egyre gyorsuló inflációs időszakban szükséges kamatemelések miatt vált veszteségessé a jegybank, továbbá a korábbi növekedési hitelprogram terheit görgette maga előtt. A gazdálkodásbeli – az ÁSz által megállapított – hiányosságok erre az 1736,2 milliárd forintos 2023-as, a 400 milliárdos 2022-es, valamint az 50 milliárd forintos 2021-es veszteségre tevődtek rá.

A jelentés szerint a felelőtlen gazdálkodás vizsgálatakor az MNB ingatlanberuházási gyakorlata különösen kritikus pont volt: az ÁSZ megállapította, hogy Matolcsy György vezetése alatt a Magyar Nemzeti Bank a beruházásokat saját befolyása alatt álló gazdasági társaságokon keresztül hajtotta végre, így azok költségei nem jelentek meg közvetlenül a jegybank pénzügyi kimutatásaiban. 

A jelentés szerint az MNB 2019 és 2023 között összesen 204 milliárd forint tőkeemeléssel biztosított forrást az MNB-Ingatlan Kft. részére ingatlanvásárlások és fejlesztések finanszírozására, viszont az ÁSZ szerint a tényleges beruházási ráfordítások ebben az időszakban „csak” 154,7 milliárd forintot tettek ki. 

A számvevőszék megállapítása szerint azonban az ingatlanokkal kapcsolatos döntések során az MNB nem vette figyelembe saját pénzügyi helyzetét, és nem mérlegelte a hosszú távú pénzügyi hatásokat.

A székházfelújítás a kardinális pont

A vizsgálat különösen aggályosnak találta az MNB székházának rekonstrukcióját. 

A jelentés szerint a beruházás költségei az eredeti tervekhez képest jelentősen nőttek, és a projekt lebonyolításával kapcsolatos döntések transzparenciája súlyosan sérült. 

A kiadott ellenőrzés szerint az MNB igazgatósága a projekt végrehajtásáról egy bruttó 70 milliárd forintos költségkerettel döntött, miközben az előterjesztés mellékletében bruttó 55 milliárd forintos összeg szerepelt.

A jelentés megállapította, hogy a jegybank nem tudott olyan előzetes szakértői számítást bemutatni az ÁSZ kérésére, amely igazolta volna a magasabb költségkeret megalapozottságát. A vizsgálatot lezáró jelentés szerint az MNB ezzel kapcsolatban nem biztosította a megfelelő információáramlást a felügyelő szervek és a pénzügyminiszter felé sem, ami az ÁSZ szerint ellentétes volt a törvényi előírásokkal.

Az ellenőrzés szerint az MNB ingatlanberuházási konstrukciója a tulajdonosi és felügyelőbizottsági kontrollokat is jelentősen gyengítette. 

Az ÁSZ az ellenőrzés során kifogásolta, hogy az MNB-Ingatlan Kft. felügyelőbizottságának jogköreit szűkítették, így a nagy volumenű pénzügyi döntések felett gyakorlatilag nem volt hatékony ellenőrzés. A jegybank igazgatósága az ingatlanberuházásokkal kapcsolatos döntéseket gyakran gyorsított eljárásban, ülésen kívül hozta meg, ami szintén rontotta az átláthatóságot és az ellenőrizhetőséget.

Feltűnik egy megszokott üzleti kör

Az MNB által finanszírozott egyéb beruházási és beszerzési eljárásokkal kapcsolatban az Állami Számvevőszék megállapította, hogy azok sok esetben nélkülözték a költségtakarékosság elvét. Például a Balatonakarattyai Oktatási és Konferencia Központ beruházását az MNB 23,1 milliárd forintos tőkeemeléssel finanszírozta, de a döntéselőkészítés során nem igazolta a takarékossági szempontok érvényesítését.

Azt is megjegyzik a dokumentumban, hogy a jegybank ezen kívül jelentős összegeket fordított műalkotások vásárlására is:

2020-ban és 2021-ben összesen 5,6 milliárd forintot költöttek művészeti alkotások beszerzésére az MNB-Ingatlan Kft. által bérelt ingatlanok díszítésére.

Az ÁSZ szerint a költségtakarékossági elvek figyelmen kívül hagyását mutatta az is, hogy az MNB alkalmazottai számára kiemelkedően magas cafeteria-juttatásokat biztosított, amelyeket üdülési támogatásként is felhasználtak a Balatonakarattyai üdülőben. 

Az MNB a munkavállalók számára az üdülési költségeket teljes mértékben fedezte, ami a számvevőszék szerint nem felelt meg a takarékos gazdálkodás követelményének.

A jelentés végül felhívja a figyelmet arra, hogy az MNB beszerzési eljárásai több esetben is összeférhetetlenséget vetettek fel. Kifogásolták, hogy az MNB által megbízott projektirányító cégek közül több közvetlen kapcsolatban állt a beruházásokat kivitelező vállalkozásokkal. 

Az Optimum-Gamma Ingatlanbefektetési Kft. beruházásainak előkészítését például a Somlai Invest Zrt. végezte, amely anyavállalati kapcsolatban állt a beruházás kivitelezéséért felelős RAW Development Kft.-vel. 

Ezeket a cégeket a sajtóban többször is Matolcsy György fiának, Matolcsy Ádám üzleti köréhez sorolták, főként Somlai Bálint és Száraz István miatt, akikkel gyerekkori jóbarátok.

Hasonló összefonódást tárt fel az ÁSZ a Burg Hotel fejlesztése során is, ahol a projektirányító és a kivitelező cégek szintén összefüggésben álltak egymással. A vizsgálatot készítők számításai szerint 

az MNB és annak leányvállalatai által megvalósított beruházások költségeinek több mint 86 százaléka azonos érdekeltségi körbe – szintén Somlai Bálint üzleti köréhez – tartozó cégekhez került.

Egészen vad levelezés indult a felek között

Az ÁSZ a feltárt problémák miatt figyelemfelhívó levelet intézett az MNB elnökéhez, amelyben szigorúbb kontrollok bevezetését sürgette az ingatlanberuházások felett. 

A levelezés viszont állami szervezetek vezetői között szinte példátlan hangvételű volt.

Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank közötti levélváltás éles intézményi konfliktust hozott felszínre a jegybank gazdálkodásával és ellenőrzési mechanizmusaival kapcsolatban. A levélváltás Windisch László, az ÁSZ elnöke, valamint Matolcsy György, az MNB elnöke között zajlott, és jól mutatja, hogy a két intézmény eltérően értelmezi a pénzügyi ellenőrzés és a jegybanki autonómia kérdését.

Windisch László, az ÁSZ elnöke az MNB-nek címzett levelében komoly aggályokat fogalmazott meg a jegybank pénzügyi működésével kapcsolatban. Levelében arra hívta fel a figyelmet, hogy az MNB bizonyos pénzügyi döntései „nem teljes mértékben felelnek meg az átláthatóság és elszámoltathatóság elveinek”, különösen akkor, ha a jegybank közvetetten vagy közvetlenül közpénzeket használ fel különböző célokra. Windisch hangsúlyozta, hogy az ÁSZ ellenőrzési feladata a közpénzek átlátható és felelős kezelésére is kiterjed, és ennek keretében indokolt a jegybank bizonyos gazdálkodási döntéseinek felülvizsgálata.

Külön kiemelte a jegybank egyes beruházásait és kiadásait, amelyek szerinte „nem minden esetben igazolhatóak a takarékos és felelős gazdálkodás elveivel.” Az ÁSZ-elnök szerint a jegybank olyan döntéseket is hozott, amelyek

nem minden esetben illeszkednek a monetáris politika elsődleges céljaihoz, és ezért szükséges azok részletesebb vizsgálata.

A számvevőszék vezetője arra is kitért, hogy az MNB belső ellenőrzési mechanizmusai 

nem biztosítanak minden esetben kellő garanciát arra, hogy a közpénzekkel való gazdálkodás átlátható és számonkérhető legyen.

Matolcsy György, az MNB most leköszönt – de akkor még a posztot betöltő – elnöke határozott hangvételű válaszlevelet küldött Windisch Lászlónak, amelyben visszautasította az ÁSZ kritikáit. Kifejtette, hogy „az MNB működését a törvényi keretek határozzák meg, és minden döntésünk összhangban van a hatályos jogszabályokkal.” 

Ennek kapcsán Matolcsy arról írt, hogy

a jegybank függetlensége nem csupán egy jogi követelmény, hanem a stabil gazdasági működés egyik alappillére.

Szerinte az ÁSZ kritikái figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy „a Magyar Nemzeti Bank nem egy hagyományos közpénzt kezelő intézmény, hanem a monetáris politika alakítója, amelynek elsődleges célja az árstabilitás biztosítása.”

A jegybank elnöke külön kitért az ÁSZ által kifogásolt beruházásokra is, és hangsúlyozta, hogy

az MNB minden gazdálkodási döntését a magyar gazdaság hosszú távú stabilitásának és fejlődésének szolgálatába állítja.

Véleménye szerint a jegybank által végrehajtott kiadások „szükséges és megalapozott lépések, amelyek összhangban állnak a nemzetgazdasági érdekekkel.” Matolcsy leszögezte, hogy a jegybank belső ellenőrzési mechanizmusai megfelelően működnek, és azok biztosítják a döntések átláthatóságát és szakmai megalapozottságát.

Nem fogadjuk el, hogy olyan külső kritikák alapján korlátozzák működésünket, amelyek nem veszik figyelembe a jegybanki autonómia jelentőségét

– írta a korábbi jegybankelnök.

Az erősen hárító hangvételű hangnem ellenére a levél hatására az MNB módosította az MNB-Ingatlan Kft. alapító okiratát, visszaállítva a felügyelőbizottsági kontrollokat. Az ÁSZ azonban megjegyezte, hogy az MNB továbbra sem tett olyan lépéseket, amelyek a költségtakarékosságot és a transzparenciát biztosítanák a jövőben.

Azonban a számvevőszék – szemben a szintén jegybanki érintettségű Neumann János Egyetemért Alapítvány ügyével – nem tettek feljelentést az ügyészségnél, valamint további jogi lépésekre sem tettek utalást.

Címlapkép forrása: Shutterstock