Mesterséges intelligenciával hívták raportra az EKB-t a döntései miatt

Az elemzés szerint Mario Draghi elnöksége alatt, amikor a defláció elkerülése érdekében rendkívül laza politikát folytatott, az EKB gazdasági kilátásokat érintő kommunikációja optimistább volt, mint az inflációval és kamatpolitikával kapcsolatos üzenetei.

A Bundesbank AI-ja ugyanakkor jelentős eltérést mutatott ki az infláció 2022-es megugrása előtti időszakban:

az EKB 2021 elejétől egyre inkább hangsúlyozta az inflációs kockázatokat, de a kamatpolitikáját továbbra is laza maradt közel egy éven át.

Az elemzés megerősítheti a korábbi Bundesbank-vezetők, például Axel Weber és Jens Weidmann kritikáit, akik szerint az EKB túlzott mértékű monetáris lazítást folytatott. Weidmann korábban is bírálta a bankot, mondván, hogy „túl messzire ment”, míg Draghi egyszer „Mr. Nein”-nek nevezte őt.

A német sajtó pedig „Draghila grófnak” titulálta az EKB elnökét, azt állítva, hogy politikájával „kivéreztette” a német emberek megtakarításait.

A Bundesbank kutatása arra is rámutatott, hogy az EKB kormányzótanácsa 2022 közepéig még mindig túlságosan óvatos volt a kamatemelésekkel, annak ellenére, hogy az infláció 10,6%-ra ugrott. Az inflációval kapcsolatos „héja” (szigorúbb) retorika csúcspontja 2022 júniusában volt, de a kamatemelési ciklust csak egy hónappal később kezdték meg. Az EKB nem kommentálta a tanulmány eredményeit.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images