Meloni lett az unió fekete báránya: beleszállt Brüsszel két nagy tervébe

Az olasz miniszterelnök szerint nem szabad beleesni a „megtorlások csapdájába”, amely minden fél számára veszteséggel járhat.

A csütörtöki brüsszeli EU-csúcs előtt Meloni sürgette az Európai Bizottságot, hogy kezdjen sürgős tárgyalásokat az amerikai vezetéssel a káros következmények elkerülése érdekében.

Az Európai Bizottság április 1-jétől akár 50 százalékos vámot is kivet az amerikai importtermékekre – például whiskeyre, motorokra és farmernadrágokra –, válaszul Washington 25 százalékos acél- és alumíniumvámjaira. Donald Trump amerikai elnök erre reagálva azzal fenyegetőzött, hogy 200 százalékos vámot vet ki az európai alkoholtermékekre, beleértve az olasz borokat és röviditalokat.

Meloni hangsúlyozta, hogy egy ilyen vámháború csökkentené az európai vásárlóerőt és a gazdasági növekedést, miközben a kamatlábak emelkedéséhez vezetne.

Az olasz kormányfő, aki az egyetlen európai vezető volt Trump beiktatásán, egyensúlyozik az EU és az Egyesült Államok között: miközben támogatja Trump Ukrajnával kapcsolatos béketörekvéseit, határozottan kiállt amellett, hogy Oroszország az agresszor a háborúban. Ugyanakkor elutasította a francia és német javaslatokat az európai védelmi politika önállóbbá tételére, mondván, hogy Európa biztonsága elképzelhetetlen az Egyesült Államok és a NATO nélkül.

A védelmi kérdésekben Meloni elutasítóan nyilatkozott az EU 150 milliárd eurós ReArm Europe tervéről, amely a tagállamok katonai beruházásait segítené. Szerinte a név „fegyverkezési versenyt sugall”, amely különösen érzékeny téma Olaszországban a pacifista hagyományok miatt. Ráadásul Róma mozgástere a magas, GDP 135 százalékát elérő államadósság miatt korlátozott. Meloni továbbá bírálta a francia-brit javaslatot, amely európai békefenntartók Ukrajnába küldéséről szól, mivel azt „kockázatos és hatástalan” megoldásnak tartja.

Címlapkép forrása: EU