Magyarország fél Európával együtt aggódhat, Trump egyetlen döntése dominóhatást hozhat

Az amerikai vámintézkedések egyelőre egy kvantumállapotban vannak: egyszerre hatályosak, egyszerre függeszti fel őket rendre a Donald Trump vezette amerikai adminisztráció. Jelenleg például 25 százalékos vámot vetettek ki az acél- és alumíniumiparra, valamint az EU válaszintézkedései miatt az európai borokra és konyakiparra is. Az ismert vámtervek és amerikai lépések milyen hatással lehetnek a kelet-közép-európai térség gazdaságaira?

Két fő szempontból érdemes ezt a kérdést vizsgálni: egyrészt a közvetlen, másrészt a közvetett hatások oldaláról. 

Ha a direkt hatásokat nézzük, a kelet-közép-európai régió – így Magyarország is – viszonylag korlátozott közvetlen kitettséggel rendelkezik az amerikai piac irányába. Bár az Egyesült Államok jelentős kereskedelmi partner az EU-n kívül, a teljes magyar exportnak csak egy kisebb hányada irányul oda. A fő partner továbbra is az Európai Unió, ezen belül is Németország. Így az amerikai vámintézkedések közvetlenül nem okoznak jelentős sokkot a magyar gazdaság számára, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének komolyabb következményei.

A probléma ott kezdődik, hogy a magyar gazdaság rendkívüli módon függ a német ipartól, amelyet viszont ezek az amerikai döntések közvetetten, de annál erősebben érintenek.

Németország jelenleg eleve nehéz helyzetben van ipari szempontból – az energiaárak emelkedése, az autóipari átállás és a külső kereslet visszaesése miatt –, és ha az Egyesült Államok vámháborút indít, fokozza a nyomást, az tovább ronthatja a német gyártók helyzetét. A legnagyobb veszély az, hogy ha az USA valóban kiterjeszti a vámokat például az autóiparra, ami még nagyobb nyomás alá helyezheti a német cégeket, aminek hatása már közvetetten begyűrűzhet Magyarországra is. Az itteni autógyárak és beszállítók erősen függnek a német értékláncoktól, így egy esetleges német ipari visszaesés gyorsan elérheti a magyar gazdaságot is.

Az amerikai külpolitikai irányváltás biztonságpolitikai szempontból is kockázatokat rejt. Ez hatással lehet a régió gazdaságára is?

Egyértelműen igen. Az amerikai adminisztráció egyre inkább a belpolitikai prioritásokra összpontosít, és csökkenti európai jelenlétét, ami gazdasági szempontból is nagy bizonytalanságot hozhat a régió számára. Felmerült például az a lehetőség, hogy az Egyesült Államok kivonja csapatait Németországból, ami geopolitikai szempontból komoly változás lenne. Ugyanakkor voltak olyan spekulációk is, hogy ezeket az erőket esetleg Közép-Európába, akár Magyarországra helyezik át, de ez jelenleg rendkívül bizonytalan.

A külföldi működőtőke (FDI) beáramlása szempontjából különösen fontos, hogy a régió mennyire tűnnek stabilnak a befektetők szemében.

Ha az amerikai biztonsági garanciák gyengülnek, az könnyen visszavetheti a külföldi befektetéseket, különösen olyan iparágakban, amelyek hosszú távú stratégiai tervezést igényelnek. Ezzel párhuzamosan viszont az európai országok, különösen Németország és Franciaország, próbálják növelni saját védelmi képességeiket, ami például a hadipari fejlesztéseknek kedvezhet. A Rheinmetall például már most is komoly beruházásokat hajt végre Magyarországon, ami részben kompenzálhat bizonyos ipari visszaeséseket.

Kettős hatás látszik az amerikai biztonsági garanciák esetleges megszűnésénél is. Az Európai Bizottság és a tagállamok hatalmas védelmikiadás-növelést terveznek. Az európai védelmi ipari cégek iránti tőzsdei érdeklődés látványosan erősödik, különösen a Rheinmetall, a Thales vagy a Dassault esetében. Ez a hadiipari felfutás képes lehet ellensúlyozni az amerikai vámintézkedések negatív hatását?

Kétségtelen, hogy az európai védelmi ipar jelentős növekedési ígéretet hordoz magában, lendületet kapott az utóbbi időben. Az új német kormány egy jelentős védelmi költségvetési csomagot fogadott el, amely komoly lökést adhat az iparágnak. A Rheinmetall például már most is több európai országban terjeszkedik, és Magyarországon is komoly beruházásokat hajtott végre. 

A védelmi ipar fellendülése azonban nem képes teljes mértékben kompenzálni az ipari visszaesést, különösen nem az autóipar vagy a gépipar szintjén.

A nagy kérdés az, hogy az európai ipar képes lesz-e fenntartható módon növekedni a védelmi kiadások felfutása révén. Ha a trend tartós marad, és az uniós országok hosszú távon is elkötelezik magukat a katonai kapacitásaik fejlesztése mellett, akkor ez részben ellensúlyozhat bizonyos veszteségeket. Ugyanakkor a védelmi ipar nem egy olyan szektor, amely széleskörűen helyettesíteni tudná a hagyományos iparágakat, különösen az autógyártást vagy a gépgyártást, amelyek sokkal nagyobb munkaerőt foglalkoztatnak és hosszabb ellátási láncokkal rendelkeznek.

A Kína elleni amerikai vámintézkedések következtében várható, hogy az ázsiai ország Európába zúdítja termékeit, például az elektromos autókat?

Ez egy reális veszély. Az amerikai vámintézkedések célja egyértelműen az, hogy Kína számára megnehezítsék a nyugati piacokhoz való hozzáférést. Ha Kína az amerikai piacról kiszorul, akkor logikus lépés, hogy más nagy piacok felé fordul, és az Európai Unió ebből a szempontból kiemelt célpont lehet. Ez különösen igaz az olyan iparágakra, mint az elektromos autók, ahol Kína jelentős állami támogatásokkal mesterségesen alacsonyan tartja az árakat.

Az EU bizonyos szempontból már elkezdte védeni a saját piacát, például a dömpingellenes intézkedésekkel, de ezek sokszor lassan működnek. Ha Kína valóban intenzíven növeli exportját Európába, az jelentős nyomás alá helyezheti az európai gyártókat, különösen az autóiparban. Ennek pedig nemcsak Németországra, hanem a kelet-közép-európai beszállítói hálózatokra is komoly hatása lehet.

Az EU az elmúlt években nyitott új kereskedelmi kapcsolatokra Indiával, a Mercosur országokkal és más partnerekkel. Várható, hogy az EU protekcionistábbá válik?

Az EU alapvetően továbbra is elkötelezett a szabadkereskedelem mellett, de bizonyos területeken egyre protekcionistább lépéseket tesz. Az USA és Kína közötti kereskedelmi háborúval szemben az EU eddig próbált egyensúlyozni, de ha az Egyesült Államok tovább fokozza a vámháborút, akkor az Európai Unió is válaszlépéseket tehet.

Jelenleg a Bizottság inkább a diverzifikációra törekszik, új piacokat keresve. Az EU-nak nagy lehetőségei vannak abban, hogy egy stabil és kiszámítható gazdasági partnerként pozicionálja magát, különösen az Egyesült Államok és Kína kiszámíthatatlanságával szemben. Ha ezt sikeresen kihasználja, akkor valóban a "nevető harmadik" lehet a világkereskedelemben.

Az ukrajnai háború mellett az elmúlt hetekben fenyegető veszélyként jelent meg, hogy a Balkán is destabilizálódhat. A Bosznia-Hercegovinában kiújult szerb kisebbség és bosnyák vezetés közötti ellentétre felfigyelt már az amerikai külügy is. Milyen gazdasági következményei lehetnek ennek a régió számára?

Bosznia-Hercegovina helyzete hosszú ideje politikailag instabil, de az utóbbi időben ismét fokozódik a feszültség, különösen a boszniai Szerb Köztársaság részéről érkező szeparatista törekvések miatt. Az Egyesült Államok eddig támogatta az ország egységét, és szankciókat vetett ki a szeparatista vezetőkre, de ha az amerikai külpolitikai fókusz még inkább eltolódik más régiók felé, ez bátoríthatja azokat az erőket, amelyek a Bosznia-Hercegovina felbomlásában érdekeltek.

Kérdés, mennyire Marco Rubio külügyminiszter dönti el, hogy mi történik az Egyesült Államok külpolitikájában, de ha igen, és az ő szavainak hihetünk, akkor az USA is inkább az ország integritása mellett van.

Ha a politikai instabilitás fokozódik, az elriaszthatja a külföldi befektetőket, és még jobban visszavetheti a gazdasági fejlődést. A nyugat-balkáni régió már most is jelentős mértékben függ a külföldi működőtőkétől, az EU-támogatásoktól és a nemzetközi szervezetektől, és ha a politikai helyzet romlik, ezek az erőforrások is veszélybe kerülhetnek. Ez tovább növelheti a munkanélküliséget, lassíthatja a gazdasági növekedést, és fokozhatja az elvándorlást, ami hosszú távon még inkább gyengítené az ország és a régió gazdasági kilátásait.

Szerbiában az utóbbi hónapokban hatalmas tüntetések indultak, ami felerősödött a politikai instabilitás. Milyen gazdasági hatásai lehetnek egy esetleges rezsimváltásnak a Nyugat-Balkán, akár Magyarország befektetési kilátásaira?

A jelenlegi kormányzat – különösen Aleksandar Vučić vezetésével – hosszú ideje stabilan tartja hatalmát, de ha a politikai helyzet tovább éleződik, az valóban hatással lehet a gazdaságra is.

Egy esetleges rezsimváltás komoly változásokat hozhat, különösen az olyan stratégiai iparágakban, mint az energetika vagy a bányászat. Szerbia jelentős ritkaföldfém-készletekkel rendelkezik, amelyeket a jelenlegi kormányzat nyugati befektetők számára is megnyitott. Ha politikai változás történik, előfordulhat, hogy az új vezetés újraértékeli ezeket a megállapodásokat, ami hatással lehet a külföldi befektetésekre és a Szerbia iránti bizalomra.

Ugyanakkor a bizonytalanság önmagában is elriaszthatja a befektetőket, és ha a helyzet tovább romlik, az FDI-beáramlás csökkenése miatt a szerb gazdaság lassulhat, ami hosszabb távon akár a régió többi országára is hatással lehet.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.