Feljelentést tett az ÁSZ a jegybanki alapítványok gazdálkodása miatt

Az Állami Számvevőszék átfogó vizsgálata súlyos gazdálkodási és átláthatósági problémákat tárt fel a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pallas Athéné Alapítványok működésében. Az alapítványokat Matolcsy György most leköszönt jegybankelnök vezetése alatt hozták létre 2014-ben, és gyakorlatilag megalakulásuk óta bírálták őket a közpénzek nem transzparens felhasználása miatt. Az ÁSZ jelentése megerősítette ezeket az aggályokat, kiemelve a túlzott kockázatvállalást, a szabálytalan pénzügyi döntéseket és a pénzügyi kimutatások manipulálásának lehetőségét.

Amint arról írtunk, az MNB az alapítványokat saját tőkéjéből finanszírozta, elsősorban a jegybanki forint-euró átváltásokon elért árfolyamnyereségből származó 260 milliárd forint befektetésével, amelynek eredete azért is problematikus, mert a jegybank a forintgyengülésből profitált, miközben ez a lakosság számára súlyos devizaadósság-terhet jelentett.

Eleinte több alapítványt hozott létre a jegybank, végül 2020-ban kezdett kialakulni a jelenlegi működési keret, hogy az alapítványok vagyonkezelője az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. lett, és így az eredeti szereplők száma lecsökkent.

Az ÁSZ átrágta magát az eredeti bonyolult hálózaton, hogy lefolytassa a vagyongazdálkodásuk teljes vizsgálatát, a most közzé tett jelentés alapján arra jutva, hogy 

az alapítványok gazdálkodása nem biztosította a közpénzek átlátható és hatékony felhasználását.

A számvevőszék szerint a szervezetek kockázatos befektetési politikája miatt az alapvagyon több tízmilliárd forintos veszteséget szenvedett el, amit az MNB 2025 januárjában által kinevezett új kuratóriumi tagok belső vizsgálatai is megerősítették – legalábbis az ÁSZ által most feltárt problémák egy részét.

A jelentés végkövetkeztetése szerint a közpénzek kezelése nem volt kellően transzparens, és a vagyonkezelési gyakorlat több esetben is megalapozatlan vagy szabálytalan volt. Az MNB által elrendelt felügyeleti intézkedések és a kuratóriumi tagcserék arra utalnak, hogy a jövőben szigorúbb kontrollok mellett történhet az alapítványi vagyon kezelése.

Ezért a Számvevőszék jogi lépéseket tett: Az ÁSZ az ellenőrzés során a feltárt tények alapján több bűncselekmény gyanúját állapította meg, ezért az ÁSZ tv. 30. § (1) bekezdése alapján az ügyészségen feljelentést tett.

Hosszú láncolatok, nagy veszteségek?

Az alapítványi vagyon kezelése „indokolatlanul bonyolult cégstruktúrákon” keresztül történt, ami ellehetetlenítette a pénzmozgások követhetőségét. Jól illusztrálja ezt a vizsgálatba csatolt szervezeti ábra is:

A kusza helyzetet végül úgy egyszerűsítette le az MNB, hogy Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és annak kizárólagos tulajdonában álló Optima Befektetési Zrt. maradtak csak meg. Az alapítványok 2015-ben hozták létre az Optima elődjét, hogy kezelje vagyonukat, támogassa gazdálkodásukat, jogi és számviteli tevékenységüket, valamint ingatlanjaik fenntartását és fejlesztését. Az ellenőrzés azokra a vállalatokra is kiterjedt, amelyek az ellenőrzött időszakban a vagyonkezelő tulajdonában voltak, és az MNB közvetlen vagy közvetett tulajdonába kerültek. 

De az átláthatóság valójában nem javult: a szervezetbe rengeteg magántőkelapot iktattak be, ami egy még zártabb gazdálkodást eredményezett.

A jelentés alapján az MNB által létrehozott alapítványok és gazdasági társaságok vagyonkezelési gyakorlata a valóságban úgy működött, hogy az alapítványi tőkéből befektetési alapokat hoztak létre, amelyeket különböző alapkezelőknek adták át. Ezek a jegybank közvetlen vagy közvetett érdekeltségébe tartoztak, így a döntéshozatali és ellenőrzési folyamatok egy zárt körön belül zajlottak. Az alapok egy jelentős része – különösen a magántőkealapok – olyan céghálózatokba építették be, amelyek szerkezete és tényleges tulajdonosi háttere nem volt átlátható. 

Ezáltal a pénzügyi eszközök mozgása és felhasználása a központi banki felügyeleten kívülre került, noha továbbra is közpénznek minősült – összegezhető az ÁSZ megállapítása.

A jelentés rámutat, hogy a magántőkealapokat közbeiktató befektetési struktúra lehetővé tette, hogy a vagyon egy része olyan eszközökbe áramoljon, amelyeknél a nyilvános elszámoltathatóság nem biztosított – lényegében magán személyekhez, privát cégekhez kerülhetett. A Pallas Athéné alapítványok és az általuk létrehozott befektetési alapok jelentős összegeket mozgattak át magántőkealapokba, amelyek működési szabályai nem voltak minden esetben összhangban az alapítványok befektetési politikájával. Az ÁSZ a dokumentum szerint kifogásolja, hogy ezek lényegében rejtett pénzügyi csatornát képeztek, amelyeken keresztül az alapítványi vagyon befektetési céljaitól eltérő, magasabb kockázatú üzleti tranzakciók is lebonyolíthatók voltak.

A vizsgálat feltárta, hogy az MNB által irányított pénzügyi struktúrában az alapok és befektetések többszintű tulajdonosi láncolatokon keresztül működtek. 

Például az Optima Befektetési Zrt. és az általa kezelt magántőkealapok több esetben olyan cégekben szereztek tulajdonrészt, amelyek végső haszonélvezői nem voltak egyértelműen azonosíthatók.

Az ÁSZ szerint a közpénzből származó források egy része így olyan külföldi vagy hazai ingatlan- és részvénytranzakciókba került, amelyek kockázata jelentősen meghaladta az MNB által deklarált konzervatív befektetési elveket, miközben az ezekből származó hozamok és vagyoni változások követése nem volt biztosított a nyilvánosság számára.

Súlyos értékvesztés, rossz beszámoló is a feltárt hibák között

Az ÁSZ megállapításai közül az egyik legfontosabb, hogy az eredeti alapítványok után megmaradt jogutód, ​​a Pallas Athéné Domus Meriti esetében súlyos veszteségek látszanak, amit a közzétett – az ÁSZ vizsgálat alapján nem valós számokat tartalmazó beszámoló – nem mutatott ki. 

Az alapítvány fő vagyoneleme az OPTIMA 2040/A kötvény volt, amely 2021-ben 255,8 milliárd forintot, 2022-ben 278,5 milliárd forintot, míg 2023-ban 279,1 milliárd forintot tett ki, a teljes vagyon szinte teljes egésze ebben a befektetésben összpontosult. Az ÁSZ szerint a kötvény értékelése azonban nem felelt meg a számviteli törvény előírásainak, és a valós piaci értéknél magasabb összeggel szerepelt a könyvekben. 

Ennek következtében az alapítványoknak akár 150 milliárd forint értékvesztést kellett volna elszámolniuk.

A jelentés szerint a GTC S.A. lengyel ingatlanvállalat részvényeinek megvásárlása is erősen kifogásolható volt, amelyet az Optima akvitált. A kuratóriumi tagok mindössze 4,5 órát kaptak egy több tízmilliárd forintos ügylet előterjesztésének áttanulmányozására, és az adásvétel során 31%-os prémiumot, mintegy 60 milliárd forinttal magasabb árat fizettek a piaci árhoz képest. A vásárlás gazdasági kockázatait nem vették figyelembe, és az üzlet az elvárt 11%-os hozam helyett alig 2%-ot hozott.

Az alapítvány fő befektetési eszköze, az Optima Befektetési Zrt. 2021-ben még 116 milliárd forint adózott eredményt ért el, de ez 2022-re 4,2 milliárd forintra, majd 2023-ra mindössze 3,2 milliárd forintra csökkent. Az alapítványhoz tartozó Ferida Zrt. szintén jelentős veszteségeket termelt: 2021-ben 655 millió, 2022-ben 275 millió, míg 2023-ban 1,5 milliárd forintos mínuszt könyvelt el.

A befektetések osztalékbevételei messze elmaradtak a várakozásoktól: a vagyonkezelő cég 2021-ben még 385 millió forint osztalékot fizetett, de 2022-ben és 2023-ban ez az összeg csak 500 és 780 millió forint volt, több leányvállalat pedig egyáltalán nem fizetett osztalékot.

Az ÁSZ jelentése szerint az Optima Befektetési Zrt. pénzügyi helyzete kritikus, és a cég fizetésképtelensége fenyegetővé vált már 2024-ben.

2024 januárjában a Neumann János Egyetemért Alapítvány megpróbálta visszakövetelni az általa jegyzett kötvények ellenértékét, de azt a cég nem tudta teljesíteni. A jelentés megállapította, hogy a csoport vagyona nem likvid, és a meglévő befektetések jelentős veszteséggel lennének csak értékesíthetők. A vagyonkezelő vezetősége 2024 márciusában el is ismerte, hogy a közelgő fizetési kötelezettségeket nem tudja teljesíteni.

Érdekesség, hogy a Neumann János Egyetemért Alapítvány szabálytalan működése miatt is feljelentést tett az Állami Számvevőszék.

Máshol is bőven voltak problémák

A jelentés külön foglalkozott az MNB által kezelt pályázati és támogatási programok átláthatóságával is. Az ÁSZ megállapította, hogy bár az alapítvány által kiírt hazai támogatási és pályázati programok céljai összhangban álltak az alapítványi célokkal, a támogatások odaítélését és felhasználását nem tették kellő mértékben transzparenssé. Az Alapítvány a pályázatok befogadása és elbírálása után nem tett eleget a jogszabályokban előírt adattartamú közzétételi kötelezettségeinek.

A benyújtott és elfogadott pályázati elszámolások nyilvánosságra hozatala is elmaradt, ami a számvevőszék szerint sértette a programok végrehajtásának átláthatóságát.

Az ingatlanberuházásokkal kapcsolatban az ÁSZ megállapította, hogy az MNB tulajdonában álló MNB Ingatlan Kft. és egyéb, közvetett érdekeltségű ingatlanbefektetési vállalatok tevékenysége több ponton nem volt szabályszerű. Az Optimum-Omega Ingatlanbefektetési Kft. például a Burg Hotel beruházás során két esetben az alapítói döntés előtt kötött szerződést, ami ellentétes volt az Alapító Okirat előírásaival. A Buda Palota ingatlanberuházás és a BOKK beruházás esetében az ellenőrzött tételek szerződéskötései összhangban voltak az alapítói döntésekkel, de az Optimum-Gamma Ingatlanbefektetési Kft. beruházásai során a közbeszerzési és egyéb beszerzési eljárások dokumentálása több esetben hiányos volt – derült ki a vizsgálat során.

Az Optimum-Gamma Ingatlanbefektetési Kft. beruházásaival kapcsolatban az ÁSZ kiemelte, hogy az alapítói döntéseket a beruházás végrehajtása során nem minden esetben követték, és az ingatlanfejlesztések esetében a belső szabályozás hiánya növelte a kockázatokat. Az egyik legnagyobb problémát az jelentette, hogy a beruházások lebonyolítását végző vállalkozások és az azokat ellenőrző szervezetek nem voltak függetlenek egymástól, így a szerződéskötések átláthatósága és piaci alapú volta megkérdőjelezhető.

Az Állami Számvevőszék vizsgálata ki is emelte, hogy pénzügyi beszámolók megbízhatatlansága miatt a Pénzügyminisztérium 2024-ben visszavonta az alapítványok és az Optima Befektetési Zrt. 2021-2023-as könyvvizsgálói jelentéseit.

Az ÁSZ szerint a könyvvizsgálók nem végeztek megfelelő ellenőrzést, és a jelentések nem tartalmaztak valós adatokat az alapítvány befektetéseinek értékelésére vonatkozóan.

Súlyos szabálytalanságok, de kétséges még a végkifejlet

A jelentés végkövetkeztetései szerint az MNB által irányított gazdálkodási és befektetési rendszer nem biztosította maradéktalanul a közpénzek hatékony és átlátható felhasználását. Az ÁSZ különösen a magántőkealapokon keresztül végzett befektetések transzparenciájának hiányát, a számviteli beszámolók hiányosságait, a túlzott kockázatvállalást és az egyes ingatlanberuházások szabályozatlanságát kifogásolta. A jelentés arra is kitért, hogy az MNB által felügyelt szervezetek nem minden esetben tettek eleget az előírt beszámolási és közzétételi kötelezettségeknek, ami akadályozta a pénzügyi folyamatok ellenőrizhetőségét.

Az alapítvány kuratóriuma döntéshozatalát is kifogásolja az ÁSZ: a testület ugyanis rendszeresen jelenléti ülés nélkül, elektronikus úton hozott döntéseket, és az előterjesztések gyakran nem tartalmaztak kellő pénzügyi és kockázati elemzést. 2021-ben egyáltalán nem volt jelenléti kuratóriumi ülés, 2022-ben kettő, míg 2023-ban csak négy alkalommal ültek össze személyesen.

Mint cikkünk elején írtuk, az Állami Számvevőszék ugyan feljelentést tett az ügyészségnél, egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen lépéseket tett eddig, vagy tesz majd a vádhatóság.

Címlapkép: A Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) és több más alapítvány székházának fõbejárata az I. kerületi Döbrentei utca 2-ben. A fotó forrása: MTI Fotó/Róka László