Megszavazta a történelmi lépést a Bundestag, hatalmas vagyon mozdulhat meg

Megszavazták a történelmi alkotmánymódosítást a német parlamentben: az adósságfék-szabály megemelését a 736 képviselőből 513 támogatta a kedd délutáni szavazáson.

Nem igazán volt kérdés, hogy a javaslat átmegy, miután a hétvégén a kereszténydemokraták (CDU/CSU), a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek megállapodásra jutottak, így szinte biztos volt, hogy megszerzik a lépéshez szükséges kétharmados többséget. Jelenleg az SPD (207), a CDU/CSU (196) és a Zöldek (117) együttesen 520 mandátummal rendelkeznek a leköszönő parlamentben, míg 489 voks kellett az alkotmánymódosításhoz.

Noha a Bundesratnak, a Szövetségi Tanácsnak, amely a 16 szövetségi állam (Länder) képviseletére hivatott, még el kell fogadnia a módosítást, de ez borítékolható az előzetes bejelentések alapján.

Arról, hogy mit is jelent a mostani döntés, milyen gazdasági hatásokra számíthatunk, ebben a cikkben írtunk részletesen:

A döntés előzménye egy intenzív parlamenti vita volt, amelyben a kormány és az ellenzék különböző álláspontokat képviselt. A támogatók azzal érveltek, hogy a jelenlegi biztonsági és gazdasági helyzet indokolttá teszi a szigorú költségvetési szabályok lazítását, míg az ellenzők a növekvő államadósság veszélyeire figyelmeztettek. A parlamenti vita során különösen hangsúlyos volt a katonai kiadások növelésének kérdése.

A védelmi miniszter, Boris Pistorius azzal indokolta a csomagot, hogy Németországnak jobban fel kell készülnie a megváltozott biztonsági környezetre.

Kiemelte, hogy az ország nem hagyatkozhat más államokra saját védelme érdekében, ezért jelentős beruházásokra van szükség a Bundeswehr megerősítésére. Az ellenzék azonban bírálta a döntést, azzal érvelve, hogy a pénzügyi terhek hosszú távon súlyosan érinthetik az ország gazdasági stabilitását. Az FDP például azzal vádolta a nagykoalíciót, hogy "fék nélküli eladósodási politikát" folytat.

A baloldali BSW (Sahra Wagenknecht Szövetsége) képviselői tiltakozásuk jeléül transzparenseket emeltek a plenáris ülésen, amelyeken az állt: „1914=2025 – NEM a háborús hitelekre!”. Wagenknecht élesen bírálta a reformot, „klímabarátnak álcázott háborús hitelként” jellemezve azt. A CDU/CSU-t, az SPD-t és a Zöldeket azzal vádolta, hogy politikájuk végső soron az AfD megerősödéséhez vezethet. A Bundestag alelnöke, Petra Pau figyelmeztette a képviselőket, hogy a demonstráció szabályellenes.

A reform még a Bundesrat jóváhagyására vár, de már a korábban kritikus Bajorország is jelezte, hogy támogatni fogja azt.

Az adósságfék (Schuldenbremse) Németországban 2009 óta része az alaptörvénynek, és célja az államháztartás fenntarthatóságának biztosítása az államadósság növekedésének korlátozásával. Az intézkedés lényege, hogy a szövetségi kormány strukturális költségvetési hiányát a GDP 0,35%-ára korlátozza, míg a tartományoknak egyáltalán nem engedélyez új adósság felvétele normál gazdasági körülmények között. A szabályozás célja az volt, hogy megakadályozza az eladósodás mértéktelen növekedését, biztosítsa a fiskális fegyelmet, és csökkentse a jövő generációira háruló pénzügyi terheket. Bár a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború miatt a szabályt többször felfüggesztették, a mostani reform célja annak átalakítása, hogy rugalmasabb pénzügyi mozgásteret biztosítson a kormány számára.

A mostani szavazás megnyitja a lehetőséget, hogy Németország egy 1000 milliárd eurós, tíz éven át tartó kötvénykibocsátási pályára lépjen. Ez Friedrich Merz, jövendőbeli kancellár és a CDU/CSU párt egyik legfontosabb kampányígérete volt.

A tervek szerint évente 80-100 milliárd euróval költenek majd többet a költségvetési bevételek felett, hogy élénkítsék a német gazdaságot, valamint finanszírozzák a szükséges védelmi beruházásokat.

Címlapkép forrása: Bernd von Jutrczenka/dpa/Getty Images