Egyre mélyül a kereskedelmi háború: Kína már 40 napja nem importál amerikai LNG-t

Ilyen hosszú szünetre 2023 júniusa óta nem volt példa

– mutatnak rá a Bloomberg és a Kpler hajózási adatai. Ez a leállás az amerikai–kínai kereskedelmi konfliktus újabb jele, amelyet a Trump kormányzat vámpolitikája idézett elő. A helyzet maga nem újdonság, hiszen ugyanez a folyamat zajlott le az elnök előző ciklusában is, amikor szinte ugyanígy megállt az amerikai LNG importja Kínában.

The trade war threatens to decouple the worlds top LNG buyer and seller ️ China hasnt imported LNG from the US for 40 days, the longest gap in almost two years Traders are diverting shipments elsewhere to avoid Beijings tariffs on the fuel (and make better profits) pic.twitter.com/qZvA8ujCau

— Stephen (Stapczynski) March 18, 2025

Jelentős mennyiségről beszélünk, hiszen Trump első ciklusának végén újrainduló amerikai gáz kínai importja átlagosan havi 400 000 tonna környékén mozgott.

Az egész annak köszönhető, hogy a kínai vezetés válaszul az Egyesült Államok széleskörű vámintézkedéseire február 10-től 15 százalékos vámot vetett ki az amerikai LNG-importjára. A helyzetet bonyolítja, hogy ezek az LNG-szállítmányok hosszú távú szerződéseken alapulnak, ezért a vállalt mennyiségeket mindenképp teljesíteni kell a jogi és elszámolási viták elkerülése érdekében.

Ezért a kínai cégek az amerikai szállítmányokat Európa felé irányítják át

- ami a kereskedők számára sokkal kifizetődőbb is, hiszen így nem terheli vám a nyersanyagot, ezzel pedig nagyobb profitot realizálhatnak.

Ennek örülhet az európai gázpiac is, hiszen ezzel lényegében egy igen jelentős többlet forrás jelent meg Európában. Ez a plusz mennyiség is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az európai tőzsdén jegyzett földgáz ára a február 10-ei csúcsa óta (ami éppen egybeesik a 40 nappal) közel 30%-kal esett. Persze nem ez az egyetlen tényező, ami hozzájárult az árak csökkenéséhez, erről bővebben itt írtunk:

A vámháborús helyzet azt is előidézte, hogy a kínai felek egyre óvatosabbak az amerikai beszállítókkal. Ehelyett a beszerzéseiket egyre inkább az ázsiai-csendes-óceáni térség és a Közel-Kelet felé terelik. A China Resources Gas International vállalat például már megállapodott az ausztrál Woodside Energyvel, amely 2027-től kezdve 15 éven át szállít LNG-t Kínának. Ez az első hosszú távú megállapodás kínai és ausztrál vállalat között az elmúlt években, ami a Peking és Canberra közötti viszony enyhülésére utal.

Kína nem csak a beszállítói források diverzifikálásával, hanem belső termelésének növelésével is reagált a konfliktusra: az idei első két hónapban 3,7 százalékkal növelte a hazai földgázkitermelését. Emellett egyre inkább olcsóbb - bár sokszor jóval környezetszennyezőbb - alternatívákra támaszkodik, mint a szén vagy az Oroszországból szárazföldi vezetéken érkező gáz.

Utóbbi igen érdekes kérdés, hiszen az elmúlt időszakban a Portfolio is többször írt arról, hogy a háttérben körvonalazódni látszik egy amerikai-orosz energetikai alku (ami az orosz-ukrán fegyverszünet részét képezné):

Bár csak következtetni lehet a részletekre a megszólalásokból, úgy tűnik, hogy Amerika az orosz gazdaság ütőerét használná tárgyalási alkuként az egyeztetéseken. Nem meglepő, hiszen a fosszilis energiahordozók exportjából származó bevétel Oroszország állami bevételeinek nagyjából egyharmadát adják. Az üzlet része (legalábbis Trump szándéka) lehet továbbá az is, hogy ezzel gyengítse a kínai-orosz kapcsolatokat.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images