Vérre menő kommentháború zajlik a magyar bérekről - Kinek van igaza a vitában?

300-400 nevetős emodzsi. 200-300 hitetlenkedő komment. Olvasói levelek. Kérdések cunamija a barátoktól. Nagyjából így összegezhető a KSH havi kereseti adatközlésének hatása az életemre. És bár nem érdekel sok mindenkit, hogy milyen utóhatásai vannak egy-egy cikknek, főképp nem a cikk szerzőjére nézve, az érdeklődés nem lehet véletlen. Éppen ezért évente egyszer megkérdezzük a statisztikai hivataltól, hogy mekkorák a kereseti egyenlőtlenségek.

A legtöbben általában kétkedve fogadják, hogy a bruttó átlagkereset tényleg olyan magas-e, mint ahogy a hivatal közli. A 600-700 ezres bér valóban meglepőnek tűnhet. A felháborodások mögött azonban az áll, hogy a magyarok többségének alacsonyabb a keresete, mint az átlagbér. A KSH elküldte a részletes béradatokat a Portfolio-nak, amelyből kiderült, hogy

Tavaly a dolgozók 65,5%-a vitt haza kevesebb pénzt, mint a bruttó átlagkereset.

Ez úgy történhet meg, hogy amit sokan átlagkeresetnek hisznek, az valójában a mediánbér. A mediánnál ugyanis definíció szerint a dolgozók fele kevesebbet, míg a másik fele többet kap. Az átlagot viszont felfelé húzza a legjobban kereső 10-20% kiemelkedően magas bére. Így történhet meg, hogy a dolgozók többsége úgy érzi - és ez valójában így is van -, hogy az átlagkeresetnél vékonyabb a pénztárcája. Hiszen a dolgozók csaknem kétharmadának alacsonyabb a bére az átlagnál.

Érdemes megnézni azt is, hogy milyen nagyok a kereseti különbségek. A KSH-tól kapott adatok alapján

• a legrosszabbul kereső dolgozók havi bruttó 226 ezer forintot kaptak tavaly,
• míg a legmagasabb jövedelmű 10%-nak bruttó 1 millió 833 ezer volt a fizetése.

Mi az a decilis?
A kereseti decilis (vagy tized) egy olyan mutató, amely a bruttó bérek egyenlő tizedekre osztásával mutatja be a keresetek eloszlását. Az alsó decilisbe a munkavállalók azon 10%-a kerül, akik a legkevesebbet keresik, míg a felső decilisbe a legmagasabb keresetűek tartoznak.

A bruttó átlagkereset tavaly 647 ezer forint volt, ami - ahogy a fenti ábrán is látható - a 7. jövedelmi tizedbe esett. Mindeközben a bruttó medián 520 ezer forinton alakult. Vagyis ez utóbbi az az összeg, aminél a dolgozók 50%-a kevesebbet, míg ugyanennyi többet visz haza.

Ha a szélsőségeket vizsgáljuk, a különbség nyolcszoros a legalsó és a legfelső jövedelmi tized (decilis) között, ami óriásinak tűnik.

Az elmúlt két években azonban jelentős csökkenésről beszélhetünk, ugyanis 2022-ben még a felső tized az alsónak a kilencszeresét kapta. Ez annak köszönhető, hogy a legalacsonyabb jövedelműek bére nagyobbat nőtt az elmúlt időszakban. Az extrémitások kiszűrésére szolgál az, ha nem a 10. és az 1. decilist vetjük össze, hanem a 9. és a 2. tizedet, itt viszont tartósan háromszoros különbséget látunk.

Ahogy a fenti ábrán is látható, az alsó tizedben lévők bére 15%-kal emelkedett egy év alatt, míg a 10. decilisben "csak" 10%-os volt a növekedés. A tavalyi trend érdekessége, hogy a 2. és 3. decilisben kisebb mértékű volt a béremelkedés, mint az 1. tizedben. Erre az a magyarázat, hogy amíg a minimálbér 15%-kal nőtt tavaly, addig a garantált bérminimum csak 10%-kal. Vagyis szűkült a különbség a legkisebb béren foglalkoztatott képzetlen dolgozók és a szakmunkások között.

Nem mindennapi fejlemény azonban, hogy a 4. és a 8. decilis között elhelyezkedő dolgozók bére gyorsabban nő, mint a 2. és a 3. tizedben lévőké. A bértorlódás elkerülésére való igyekezet ugyanis mindössze annyit garantál, hogy viszonylag feszes munkapiaci környezetben a mediánbéren dolgozó munkavállalónak a bére sem nőhet sokkal lassabban, mint amennyivel emelkednek a legkisebb fizetések. A tavalyi furcsa helyzetre az a magyarázat, hogy az állami szférában igen jelentős (egyes területeken, különösen az oktatásban 20-30%-os) béremelések zajlottak, ami a 4. és a 8. decilis között a dolgozók széles körét érintette. Ez pedig felfelé húzta több jövedelmi tized átlagbérét is.

A következő évek nagy kérdése az lesz, hogy visszaáll-e a korábbi mintázat. Az tudjuk, hogy a minimálbér idén 9, a garantált bérminimum pedig 7%-kal nőtt idén. Vagyis a különbség tovább szűkülhet a képzetlen minimálbéresek és a szakképzettek között. Néhány állami béremelési program is folytatódik, ami a medián és az átlagbér környékén fejti ki a hatását, miközben a vállalati szféra béremelési tempója sem maradhat el. Egyes céges felmérések szerint a vállalatok idén kismértékben növelnék csak a béreket, míg a makroközgazdászok 8%-ot meghaladó béremelkedést jósolnak.

Nincsenek benne a kis cégek? Tévedés!
A KSH adatközlésében egy ideig tényleg csak az 5 fő feletti vállalatok voltak benne. Ezért sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a bérstatisztika felfelé torzít, mert nincsenek benne a legrosszabbul fizető cégek. Ez azonban megváltozott. A hivatal 2023-ban megújította a kereseti statisztikát. Így azóta az összes, teljes munkaidőben dolgozó béradatát tartalmazza a havi tájékoztató. Ráadásul az is kiderült, hogy a bruttó átlagbért a korábbi években is csak szerény mértékben húzta felfelé, hogy nem voltak benne a legkisebb cégek.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images