Rákapcsolt a hálózatfejlesztésre a világ, elszálltak az árak

Az átviteli hálózatok megerősítése és korszerűsítése kulcsfontosságú az új források és a bővülő keresletű fogyasztók összekötéséhez, és alapvető feltétele a további nap- és szélerőmű kapacitások költséghatékony telepítésének, illetve a villamosenergia-rendszer nemzetközi integrációjának. Az elmúlt évtizedben körülbelül 1,5 millió kilométernyi új elektromos távvezeték épült világszerte, de az átviteli kapacitás elégtelensége továbbra is az egyik fő akadálya a villamosenergia-rendszer fejlesztésének, az elektrifikációnak és az energiabiztonság megerősítésének.

Mivel a hálózati infrastruktúra csak nehezen vagy egyáltalán nem tudott lépést tartani a megújulóenergia-alapú erőművi kapacitás tervezett bővülési ütemével, számos telepítési projekt késésbe került, a pénzügyi bizonytalanság pedig nőtt.

2024-ben mintegy 1650 gigawattnyi (GW) előrehaladott fejlesztési stádiumban lévő nap- és szélerőmű-projekt várt hálózati csatlakozásra az IEA szerint.

Az ügynökség értékelése szerint ez jelentős elszalasztott lehetőséget jelentett a tiszta, költséghatékony energiatermelési források bevonására. Összevetésül: 2024-ben a globális megújuló kapacitás összességében 666 GW-tal bővült, amelynek tehát a szükséges hálózatfejlesztések miatt várakozásra kényszerülő beruházások körülbelül a 2,5-szeresét teszik ki.

Az IEA aktuális előrejelzése szerint a globális villamosenergia-felhasználás éves átlagban közel 4%-kal emelkedhet 2027-ig az ipari igények növekedése, valamint a klímaberendezések, az elektromos járművek, a hőszivattyúk, a mesterséges intelligencia és egyéb technológiák terjedése miatt.

A feladat sürgősségét felismerő sok ország számára kulcsfontosságú prioritássá vált a hálózati infrastruktúra fejlesztése, ami az átviteli hálózati beruházások emelkedését vonta maga után.

A villamosenergia-átviteli hálózati beruházások értéke 2023-ban a megelőző évhez képest 10%-kal 140 milliárd dollárra emelkedett Európa, az Egyesült Államok, Kína, India és Latin-Amerika vezetésével.

A beruházási aktivitást azonban tovább kell fokozni. Az áramigény várható növekedése és a jelenlegi szakpolitikai keretek alapján az éves globális beruházási értéknek a 2030-as évtized közepére meg kell haladnia a 200 milliárd dollárt, ha pedig az energiaátállás a klímacélok eléréséhez szükséges sebességre gyorsul, akkor 250-300 milliárd dollárra kell emelkednie az IEA szerint.

Az éves átviteli hálózati beruházási igény különböző energiaátállási forgatókönyvek és régiók szerint.

Az átviteli hálózat fejlesztését célzó projektek lassúságának elsődleges oka az engedélyezés időigényessége, különösen a fejlett gazdaságokban, de az alapanyagok, elektromos vezetékek, transzformátorok és egyéb alkatrészek szállítása szintén korlátozó tényezővé válik.

Az átviteli kapacitás iránti kereslet számos régióban egyszerre jelentkező erősödése pedig egyre nagyobb nyomást gyakorol az ellátási láncokra.

Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a beszerzési idő a kábelek esetében 2-3 évre emelkedett, a nagy teljesítményű transzformátorok esetében pedig akár 4 évre is nyúlhat

- mindez azt jelenti, hogy az átfutási idő csaknem kétszeresére nőtt 2021 óta az IEA vezető iparági szereplők körében végzett felmérése szerint. Bizonyos speciális komponensek beszerzése még inkább megnehezült, például az egyenáramú kábeleknél a várakozási idő az 5 évet is meghaladhatja.

A kereslet erősödése pedig az árakat is jelentősen megemelte. Az árak projektenként jelentősen eltérhetnek, de az IEA felmérésének eredménye azt mutatja, hogy

a kábelek átlagos beszerzési ára 2019 óta közel megkétszereződött, a transzformátoroké pedig mintegy 75%-kal emelkedett, és az olyan alapanyagok szintén nagyot drágultak, mint a réz, az alumínium és a speciális acél.

Mindez projektszinten is magasabb költségeket és hosszabb megvalósítási időt eredményez.

A komponensek gyártói a termelési kapacitás növelését célzó tervekkel és beruházásokkal reagálnak a helyzetre, de ezek megvalósulása szintén időbe telik, a jövőbeni kereslet mértékével és a képzett munkaerő rendelkezésre állásával kapcsolatban pedig továbbra is maradnak bizonytalanságok. A szakképzett munkaerő hiánya mind a gyártás, mind a hálózatbővítés szempontjából aggodalomra ad okot az IEA szerint, melynek becslése alapján a jelenlegi mintegy 8 millió főről 2030-ig legalább 1,5 millióval kellene növelni a hálózatépítés és -üzemeltetés területén foglalkoztatottak számát.

A gyártókapacitások bővítésére irányuló döntések megalapozásához létfontosságú, hogy az átviteli hálózati fejlesztési tervek elérhetőek és hitelesek legyenek - hangsúlyozza a jelentés. A komponensek piacán kialakult szűkület integrált stratégiák alkalmazását teszi szükségessé a teljes ellátási lánc mentén annak érdekében, hogy a hálózatfejlesztések időben megvalósulhassanak.

A kapcsolódó kihívások kezeléséhez az IEA az alábbi ajánlásokat is megfogalmazott a kormányok, szabályozók, vásárlók, gyártók és más érintettek számára:

• A várható kereslet előre jelezhetőségének javítása a részletes fejlesztési tervek láthatóságának növelésével.
• Az érintett felek közötti iparági párbeszéd és koordináció megerősítése.
• A proaktív hálózati beruházások ösztönzése, a beruházási ütem felgyorsítása.
• Hatékonyabb beszerzési keretek kialakítása hosszú távú megállapodások, a beszerzési eljárások szabványosítása, valamint a nemzeti energia- és infrastrukturális tervekkel való összehangolás révén.
• Az engedélyezési eljárás egyszerűsítése a szükségtelen adminisztratív akadályok felszámolásával és a kulcsfontosságú infrastrukturális projektek priorizálásával.
• A meglévő hálózati infrastruktúra kihasználtságának maximalizálása digitális technológiák alkalmazásával.
• Az ellátási láncok diverzifikáltságának, ellenálló-képességének és fenntarthatóságának előmozdítása.
• A szakképzett munkaerő biztosítása a tervezéstől az építésig és a karbantartásig.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images