Magyarország a sereghajtók között Európában a szennyező városi buszok lecserélésében

Az Európai Unióban 2024-ben újonnan értékesített városi buszoknak már csaknem a fele (49%) tiszta, nulla emissziós technológiával meghajtott jármű volt

- derül ki egy új jelentésből. A Transport & Environment (T&E) szerint ezzel a városi autóbuszok terjedése az európai zöldmegállapodás egyik sikertörténetévé vált. Az értékesítések bővülése a T&E tavalyi, exponenciális növekedést előre vetítő prognózisát is meghaladta.

A vártnál nagyobb növekedést részben az üzemanyagcellás buszok iránti kereslet erősödése tette lehetővé, amelyek 2024-ben az Unióban eladott összes városi autóbusz mintegy 3%-át tették ki. Ezzel együtt továbbra is az akkumulátoros elektromos hajtásláncú modellek dominálják a piacot, 46%-os részesedéssel.

A fenntartható közlekedési szövetség értékelése szerint az eredmény az új európai szabályozásnak is köszönhető, amely már tavaly világos jelzést adott arra vonatkozóan, hogy a dízelbuszok napjai meg vannak számlálva, de jelentős szerepe van benne az olyan várospolitikai intézkedéseknek is, mint a zéró emissziós zónák kialakítása és a flottazöldítési célkitűzések. Ezek eredményeképpen az uniós városibusz-piac jóval gyorsabban tolódik el a nulla kibocsátású modellek felé, mint azt az uniós tiszta járművek irányelv, illetve a teherautók és buszok számára előírt szén-dioxid-kibocsátási sztenderdek megkövetelik.

Így, ha a jelenlegi növekedési ráta a következő években is fennmarad, akkor 2027-ben már az összes, az EU-ban eladott új városi busz kibocsátásmentes működést lehetővé tevő technológiával rendelkezik majd. Ez nem csak a klímaváltozás elleni fellépés szempontjából lesz lényeges mérföldkő, hanem a városi zaj- és levegőszennyezés jelentős csökkenését is maga után vonja, ami az ebből eredő betegségek és halálesetek visszaszorításához is hozzájárulhat.

Az egyes országok között ugyanakkor jókora különbségek vannak a nulla kibocsátású buszokra való átállás tempója tekintetében. Míg a legtöbb uniós ország túlteljesíti a kitűzött célokat, addig néhány ország lemaradóban van, ami a nemzeti célok kijelölésének fontosságát is aláhúzza. Az akkumulátoros elektromos és üzemanyagcellás buszok elterjedését új közbeszerzési kritériumok bevezetése is elősegítheti, amelyekkel az Európában gyártott járművek is előnyben részesíthetőek annak érdekében, hogy az erre a célra fordított közpénz európai munkahelyeket és gyártást támogasson.

A nem csak uniós országokat tartalmazó statisztika szerint az átállás éllovasai Hollandia, Finnország és Izland, amelyek 2024-ben kizárólag akkumulátoros elektromos városi buszokat szereztek be, míg az 1000 darabnál nagyobb éves értékesítési darabszámmal rendelkező nagy piacok között Spanyolország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Franciaország és Németország a sorrend.

Magyarországon a 2024-ben értékesített új városi buszoknak 4%-a volt nulla kibocsátású, míg 96%-a dízeles modell volt,

amivel hazánk a rangsor utolsó előtti helyét szerezte meg Szlovákia előtt, ahol kizárólag dízelbuszokat adtak el.

Ami az egyes technológiákat illeti, az üzemanyagcellás hidrogénüzemű városi buszok európai piaci részesedése 2023-hoz képest 2024-ben megkétszereződött, és megközelítette a 3%-os részarányt. A nulla kibocsátású technológiák mellett a többi alternatív hajtáslánc részesedése viszonylag alacsony szinten maradt. A hibrid városi autóbuszok értékesítései a piac 16%-át, a gázüzemű buszok pedig 14%-át adták.

Mivel az új városi buszok piaca országos szinten viszonylag kis méretű az európai államokban, néhány száz vagy ezer értékesítéssel, a T&E a 2021-2024-es időszak összesített eredményei alapján is összeállította a ranglistát. Ez némileg eltérő sorrendet mutat a 2024-es év eredményeihez képest, de itt is északi államok alkotják az élbolyt, 80-90% feletti akkumulátoros elektromos hajtáslánc részaránnyal.

Az éllovas északi országoktól nem sokkal lemaradva ezen és az előző listán is előkelő helyen szerepel néhány olyan kelet-európai állam, mint Bulgária és Románia. Hat ország - Ausztria, Csehország, Magyarország, Észtország, Szlovákia és Horvátország - ugyanakkor jelentősen lassabban áll át a városi zöldbuszokra, mint Európa többi része, hívja fel a figyelmet a T&E.

A 2021-2024-es értékesítési adatok alapján összeállított listán Magyarország Észtországot, Szlovákiát és Horvátországot megelőzve a 26. helyre került.

A T&E elemzése ugyanakkor rámutat, hogy Észtország példája is bizonyítja a gyors előrelépés lehetőségét. A balti államban 2023-ban még egyetlen új nulla kibocsátású városi buszt sem értékesítettek, 2024-ben viszont már a piac 84%-át akkumulátoros elektromos buszok tették ki.

Összességében azonban a legtöbb ország az előrelépés jeleit mutatta az elmúlt években. A T&E szerint 2025 fordulópontot jelölhet, mivel ez lehet az első olyan év Európában, amikor az értékesített új városi buszok több mint fele nulla károsanyag-kibocsátású, és az átállás a lemaradó országokban is felgyorsulhat.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images