Kiforgatnák a gazdagok zsebeit, francia szakértők szerint nagy hiba lenne ezt meglépni

A francia kormány a 2025-ös költségvetési törvényben 30 milliárd eurós kiadáscsökkentést és 20 milliárd eurós adóemelést tervezett a költségvetési hiány mérséklésére. Az új intézkedések elsősorban a nagyvállalatokat és a magas jövedelműeket terhelik, ideiglenesnek nevezett adókkal. A javasolt differenciált hozzájárulási adó (CDHR) biztosítaná, hogy a legmagasabb jövedelmű háztartások legalább 20%-os effektív jövedelemadót fizessenek – számolt be a L'Express.

A parlamenti viták során a Zöldek egy új, „ultragazdagokat” célzó adót javasoltak, amely 100 millió euró feletti vagyonra 2%-os minimális adót vetne ki, évi 20 milliárd eurós bevétellel.

Bár a szenátusi többség ellenkezése miatt ennek elfogadása valószínűtlen, a kormány egy enyhébb változatot vizsgál, amely 0,5%-os kulcsot alkalmazna, és kizárná a termelő, bővítési célú eszközöket az adóalapból. Az adóemelési törekvések azonban továbbra is vitákat generálnak a társadalmi igazságosságról és a gazdasági következményekről.

A francia adórendszer változásait vizsgáló tanulmányok szerint a leggazdagabb 10% adóterhe 2017 és 2022 között 37,5%-ról 42,1%-ra nőtt a rendelkezésre álló jövedelmük arányában. Az ISF vagyonadó IFI-re történő átalakítása ugyan csökkentette az adóterhelést 1,4 milliárd euróval, de más intézkedések, például a CSG járulékok növekedése, jelentősen növelték a magas jövedelműek befizetéseit.

Az Ifrap kutatóintézet szerint a közhiedelemmel ellentétben a tehetősebbek arányosan több adót fizetnek, nem pedig kevesebbet.

A tanulmány arra jutott, hogy a tervezett új adók gazdasági hatásai is kérdésesek. Szakértők szerint a magasabb jövedelemadók és vagyonadók ösztönözhetik a tőkekiáramlást és az adóelkerülést. A 0,5%-os vagyonadó már most is arra késztetheti a nagyvállalatok alapítóit, hogy csökkentsék franciaországi befektetéseiket.

Az elemzők szerint a gazdasági növekedés támogatása érdekében a kormány inkább a közkiadások hatékonyságát növelő reformokra összpontosíthatna.

A költségvetési egyensúly eléréséhez alternatív megoldásokra is szükség lehet. Az Ifrap javaslatai szerint a bürokrácia csökkentése, az önkormányzati kiadások visszafogása és a szociális juttatások átalakítása akár 110 milliárd eurós (44 ezer forintos) megtakarítást eredményezhetne.

A szakértők szerint ezek az intézkedések fenntarthatóbb megoldást jelentenének, mint a gazdagok további adóztatása, amely önmagában nem lenne elegendő a strukturális hiány megszüntetésére.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images