Vizsgálat indul az MNB-alapítványoknál – keményen lépne fel az új vezetés

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) élén március elején Varga Mihály korábbi pénzügyminiszter váltotta Matolcsy György eddigi elnököt. A stafétaátadása előtt még változás következett be az MNB egyik jelentős vagyonkezelő cégének tulajdonosi szerkezetében is: az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. tulajdonjoga átkerült a Közép-európai III Magántőkealaphoz.

Az ügylet hátterében a Quartz Befektetési Alapkezelő áll, amely a korábbi jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a baráti köréhez köthető Száraz István érdekeltsége. Az elmúlt években az MNB-alapítványok jelentős ingatlanvagyonnal rendelkeztek, amelyeket különböző magántőkealapokon keresztül mozgattak.

Mint arról a 24.hu beszámolt, a ​Varga Mihály jegybankelnök hivatalba lépését követően azonnal személycseréket hajtott végre az érintett szereplőknél:

leváltotta Stofa Györgyöt, majd a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány élére Gion Gábort nevezte ki kuratóriumi elnökként, míg az alapítvány tulajdonában lévő Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. új vezérigazgatója Hegedüs István lett.

A Magyar Nemzeti Bank új vezetése a Portfolio megkeresésére az alábbi választ adta a kialakult helyzettel kapcsolatban.

Ahogyan azt Varga Mihály jegybankelnök az elmúlt időszakban több alkalommal kiemelte, a Magyar Nemzeti Bank új vezetése elkötelezett az átlátható és felelős gazdálkodás mellett, ennek megfelelően felülvizsgálja és racionalizálja az intézmény működését

– közölte az MNB.

Azt is közölték, hogy „az Alapítvány és a Zrt. vezetése mellett fontos feladatuk, hogy minden jogi lehetőségre és területre kiterjedő vizsgálatot folytassanak az Alapítvány és az Optima Zrt. működésének feltárására”.

Az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. tulajdonjogának a Közép-európai III Magántőkealaphoz való átkerülése felveti a kérdést, hogy ezzel a lépéssel a Pallas Athéné Alapítványok és az Optima Zrt. vagyona kikerült-e a jegybank felügyelete alól, illetve milyen módon biztosítható az átadott eszközök visszakerülése az MNB irányítása alá. Ezzel kapcsolatban feltett kérdésünkre a jegybank arról tájékoztatott, hogy az Állami Számvevőszéket is bevonták az ügy feltárásába, amely az Alaptörvény és a vonatkozó törvények alapján felügyeli a közpénzek és a nemzeti vagyon felelős kezelését.

Az MNB válaszából egyértelműen kitűnik, hogy az új vezetés az előző időszak ügyleteit is felül kívánja vizsgálni.

Régi vita élénkült fel újra

Az alapítványokat 2014 és 2015 folyamán hozta létre a jegybank azzal a céllal, hogy támogassák a gazdasági, pénzügyi és oktatási ismeretek bővítését, valamint hozzájáruljanak Magyarország versenyképességének növeléséhez. 

Az általuk kezelt vagyon jelentős részét ingatlanokba és egyéb hosszú távú befektetésekbe helyezték el, többek között Budapesten és vidéki nagyvárosokban található épületek megvásárlásával.

Az alapítványok megalakulását az MNB saját tőkéjéből finanszírozta, legnagyobb részben az évek során, a jegybanki forint-euró pénzváltási ügyleteken elért árfolyamnyereségből származó 260 milliárd forintot befektetve.

Az alapítványi vagyon eredete azért is volt fájdalmas, mert a jegybank pont abból a forintgyengülésből profitált a devizatartalék (részben öncélú) leváltásával, ami a lakosságnak a devizaadósság-teher növekedésén keresztül óriási megterhelést okozott. Ahogy arról a Portfolio akkor írt, ha a mérlegadatokat alaposabban megvizsgáljuk, akkor „nem jön ki a matek”, hiszen a nyereség eléréséhez elvileg több devizát kellett leváltania a nemzeti banknak, mint amennyire az államnak szüksége volt. Adódik a következtetés: az MNB devizaműveleteinek egy része öncélú volt, a le- és visszaváltás azt szolgálta, hogy a jegybank az árfolamgyengülésből fakadó árfolyamnyereséget realizálja és elkölthesse.

Az intézmények ezeket a pénzügyi forrásokat többek között ingatlanvásárlásokra, egyetemek támogatására, ösztöndíjakra és különböző kutatási programokra fordították.

Már 2014-ben, megalakításukkor elindult a közéleti vita az alapítványok ügyében, firtatva a közpénzek felhasználását a nehezen átlátható gazdálkodású szervezeteknél. Majd ez igazán 2016-ban vált intenzívvé, amikor kiderült, hogy számos szereplő támogatását finanszírozták a Pallas Athéné alapítványok – így derült ki, hogy például a VS.hu (azóta megszűnt) hírportállal is szerződést kötöttek, de a Neumann János Egyetemet is támogatták a campus fejlesztésében. 

Az Alkotmánybíróság végül kimondta, hogy az alapítványok vagyonának eredete közpénznek minősül, így annak felhasználása nyilvános adatnak tekinthető.

A szervezeti struktúra az AB-ítélet után jelentősen átalakult: egyes alapítványok beolvadtak más intézményekbe vagy megszűntek. Majd 2020-ban kezdett kialakulni a jelenlegi működési keret, hogy az alapítványok vagyonkezelője az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. lett. Ezt a Pallas Athéné Alapítványok hozták létre, így tulajdonosként irányították az Optimát, amely az ő érdekeik mentén hajtotta végre a befektetéseket. Az évek során az Optima Zrt. jelentős ingatlanportfóliót épített ki, amely az alapítványi vagyon egyik legfontosabb eszközévé vált – például a lengyelországi érdekeltségű GTC ingatlankezelőben szerzett többségi részesedést.

Az Optima Zrt. az MNB ingatlanberuházásainak egyik központi szereplője volt, amely különböző alapokon keresztül számos értékes épületet szerzett meg: így a budapesti Duna Tower, Spirál, Center Point és Pillár irodaházakat.

A múltbéli ügyletek elemzése során több olyan tranzakciót is azonosítottak a sajtóban – főként a Válasz Online korábbi tényfeltárásai –, amelyek jelentős nyereséget hoztak egy szűk üzleti körnek. Az érintett ingatlanok egy része először a Quartz Befektetési Alapkezelőhöz került, majd a GTC Group vásárolta fel őket, hogy aztán továbbértékesítsék őket jelentős árréssel. Az ügyletben kulcsszerepet játszó Száraz István érdekeltségeinél így további vizsgálatok következhetnek majd.

A fő kérdés tehát az, hogy a Közép-európai III Magántőkealap tulajdonába került Optima esetében az alapítványi vagyon most megőrizte-e közpénz jellegét.

Címlapkép forrása: Juhász Gábor