Globális pozíciói megtartásáért küzd az EU a jövő kulcstechnológiáinak gyártásában

Az Európai Bizottság február végén publikált 2025-ös versenyképességi előrehaladási jelentése aláhúzza, hogy noha az EU történelmileg vezető szerepet játszott a nettó nulla (a klímasemlegességi cél eléréséhez szükséges) technológiák fejlesztésében, az olyan problémák, mint a magas energiaárak, az ellátási lánc függőségek és a munkaerőhiány hatással vannak az Unió versenyképességére, kihívás elé állítva gazdasági rugalmasságát és stratégiai autonómiáját is. Ez azokkal a kihívásokkal is összefügg, melyekkel az EU a tiszta technológia gyártóknak fémeket és vegyipari termékeket szállító energiaintenzív iparágaiban szembesül.

E kihívások kezelése kulcsfontosságú az ágazat számára, és a tiszta technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázása hozzájárulhat egy ellenállóbb, biztonságosabb és megfizethetőbb energiarendszer kialakításához.

Az EU a nettó nulla technológiák egyik legnagyobb globális piacával rendelkezik, ami jelentős gazdasági lehetőséget kínál, az EU-nak pedig a tiszta technológiák terén vezető innovációs szereplőként meg kell ragadnia ezeket a lehetőségeket

- fogalmaz a jelentés a Draghi-jelentéssel és a konkretizálódó kapcsolódó uniós stratégiákkal összhangban.

A jelentés ugyanakkor megjegyzi, hogy az ágazatban zajló kiélezett globális verseny miatt fennáll a veszélye annak, hogy az EU teret veszít a kutatás és innováció tekintetében. Az innováció kulcsfontosságú a nettó nulla technológiák versenyképességének növeléséhez: az e téren tett erőfeszítések fokozása elősegíti az EU nettó nulla technológiai ágazatának megerősítését, javítva az innovációk piacra vitelének és a meglévő megoldások kiaknázásának feltételeit is - hangsúlyozza a jelentés.

A kutatás területén az EU továbbra is jó helyzetben van, de az erős globális versennyel szembesülve innovációs versenyelőnye az elmúlt években csökkent, ezzel együtt a legfrissebb adatok szerint az erről jelentő tagállamok fele 2023-ban növelte az energetikai technológiákra fordított kutatás-fejlesztési kiadásait. Ha a részleges jelentés eredménye reprezentatívnak tekinthető, akkor az energiaunió kapcsolódó K+F költései 9%-kal nőhettek.

Az EU világelső a tiszta energia technológiákra fordított állami K+F kiadásokat tekintve, de a privát befektetések terén jelentősen elmarad a nagy ázsiai gazdaságoktól

- márpedig a meghatározó gazdaságokban a tiszta energia technológiákra fordított K+F finanszírozás több mint háromnegyedét utóbbi források adják.

A jelentés - lényegében megismételve a Draghi-jelentés és az uniós Versenyképességi Iránytű következtetését - elismeri, hogy további erőfeszítésekre van szükség annak biztosítására, hogy az EU továbbra is vezető szerepet töltsön be a tiszta technológiai K+F terén, és hogy javítson az ezen innováció piacra vitelében jelenleg mutatott gyenge teljesítményén.

Az iparpolitikák és a kialakulóban lévő importkorlátozások – például az Egyesült Államokban és Kínában – szintén egyre nagyobb hatást gyakorolnak az üzleti környezetre, a kereskedelmi kapcsolatokra és a befektetési döntésekre. A tiszta energia technológiákhoz fűződő munkaerő-piaci kihívásokról a jelentés megjegyzi, a szakképzett munkaerő hiánya és a munkaerő korosodása továbbra is problémát okoz az Unióban.

Ezzel együtt az EU-ban a megújuló energiával kapcsolatos munkahelyek száma 2023-ban tovább nőtt és elérte az 1,8 milliót.

A tágabb értelemben vett tisztaenergia-ágazatban a munkahelyek körülbelül egyharmada kapcsolódik közvetlenül a gyártáshoz. A tiszta energia technológiai ágazatokban működő uniós cégek indításának és bővítésének kulcsfontosságú kihívása a kockázati tőkéhez való hozzáférés.

A 2024-es előzetes adatok alapján az Unióban a tiszta energia technológiákba történő kockázatitőke-befektetések jelentős mértékben, 34%-kal estek 2023-hoz képest, amihez a kedvezőtlen makrogazdasági környezet is hozzájárult.

A zuhanásban az olyan nagyberuházások számának a megelőző évhez képest történt csökkenése is szerepet játszott, mint az akkumulátor- és hidrogén-alapú acélgyártó üzemek, amelyek területén 2023-ban nagyszabású üzletek születtek. Ezek az ügyletek nagyban elősegítették, hogy az EU ágazati kockázatitőke-befektetései 2023-ban éves összevetésben 20%-kal 9,2 milliárd euróra emelkedtek.

A tavalyi zuhanás ellenére az előzetes adatok azt mutatják, hogy az EU részesedése a tiszta energia technológiák globális kockázatitőke-befektetéseiből 2024-ben viszonylag stabil maradt azután, hogy

2023-ban 28%-os részesedésével a második helyen állt az Egyesült Államok (30%) mögött és Kína (24%) előtt.

A jelentés végigveszi a főbb nettó nulla technológiákat is. A világ leggyorsabban bővülő megújuló energia technológiai piacán, a fotovoltaikus (PV) napelemek esetében ugyan az EU a 2030-as telepítési céljaihoz vezető pályán jár,

azonban az uniós gyártókapacitás növelésére vonatkozó cél elérésétől egyelőre meglehetősen távol áll.

Ennek egyik fő oka az, hogy a napelemek becsült gyártási költsége az EU-ban hozzávetőleg 60%-kal magasabb, mint Kínában

A nettó nulla ipari törvény, illetve az európai PV iparági szövetség célja az, hogy az Unió éves napelemgyártó kapacitása 2030-ig érje el a 30 gigawattot (GW) az egész értéklánc mentén. Bár az inverterek (82 GW 2023-ban) és a poliszilícium (29 GW 2024-ben) gyártókapacitása tekintetében az EU jól áll a cél teljesítésével, az értéklánc más részein kevésbé biztató a helyzet. A szilíciumöntvények és ostyák jelenlegi uniós éves gyártókapacitása nem éri el az 1 GW-ot, míg a napelemcellák és maguk a napelemek esetében 3 GW alatt alakul az érték.

Összességében az EU súlyosan függ a kínai eredetű napelemimporttól, ahol a globális gyártókapacitás 91%-a működik, míg az EU, az Egyesült Államok és India részesedése 1-1%.

Az EU ennél lényegében minden más, a zöld átállást támogató technológia gyártásában versenyképesebb, különösen igaz ez a hőszivattyúk, szélerőművek, elektrolizátorok, biogáz/biometán hasznosító berendezések, elektromos vezetékek és transzformátorok, vízerőművek, fototermikus (közvetlenül hőt előállító) napkollektorok előállítására, de az akkumulátorok, a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS), a nukleáris energia, az óceán-energia/árapály-erőművek és az alternatív üzemanyagok gyártásában is vannak erősségei. Ezzel együtt a közösség az összes területen kihívásokkal és fokozódó versennyel néz szembe a magas energiaköltségekből eredő gyártási költségek és más problémák miatt.

A jelentés két helyen konkrétan említi Magyarországot: ebben az összefüggésben mindkétszer alapvetően pozitív példaként, de a kapcsolódó környezetvédelmi és gazdaságpolitikai aggályokra nem kitérve, míg a környező országokat csak egy-egy szöveghelyen nevesíti.

Az első említés a fejlődő uniós akkumulátorgyártással kapcsolatos, ahol hazánk Lengyelországgal, Németországgal, Franciaországgal és Svédországgal szerepel együtt mint olyan tagállam, ahol gyártás folyik. A jelentés más országok mellett a gyárépítési beruházások engedélyeztetésére is példaként hozza a magyar gyakorlatot, amely bizonyos projekteket kiemelt beruházássá minősítve igyekszik biztosítani a gyártóüzemek ütemes megvalósítását.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images