Baj van: vége lehet a rendszerváltás után megismert kiskereskedelemnek

A nemzetközi élelmiszer-kereskedőket tömörítő szervezet ezzel Orbán Viktor, Kossuth rádióban elhangzott nyilatkozatára reagált. A miniszterelnök ugyanis azt mondta, hogy ha a jövő hétfőn induló, 30 élelmiszerre vonatkozó árrésstop nem hozza el a kívánt inflációletörési hatást, mert a kereskedők más termékeket megdrágítanak, akkor akár az összes élelmiszerre is kiterjesztheti a kormány az árrésstopot, ami a beszállítói láncok viselkedésére is visszahat.

Az OKSZ arra is felhívja a figyelmet, hogy az árrés nem egyenlő a profittal. Az árrésből fizetik a béreket, a rezsit és a közterheket, közte a forgalom után fizetett 4,5%-os kiskereskedelmi adót (ez a legmagasabb kulcs, amely a nagy láncokat érinti - a szerk.)

Ez utóbbi összeget, mely megközelíti a 300 milliárd forintot, a kereskedők az árakba és akcióba tudnák invesztálni

- írja a szervezet.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy a kereskedők egy része ma már veszteséges, vagy nyeresége egyre csökken.

Ezzel szemben az élelmiszergyártók meghatározó része a korábbi években is kiemelkedő nyereségeket könyvelhetett el, akikre az árrésstop szabályozás nem vonatkozik.

a legolcsóbb 1.5%-os UHT tej fogyasztói ára az online árfigyelő adatai alapján 315 forint körül alakul és nem 550-600 forint, ahogy a médiában az többször elhangzott. A tojás, a vaj és a tejföl árrése pedig jóval alacsonyabb a médiában megjelenteknél. A hat nemzetközi kiskereskedőnél januárban az árrés:

• a tojás (M, 10 db/doboz) esetében 10% körül volt átlagosan;
• a vaj esetében 11% körül volt átlagosan;
• a tejföl esetében 16% körül volt átlagosan.

Az árréstop növekvő importra kényszeríti a kereskedőket, ezáltal nehéz helyzetbe hozza a magyar agrárium szereplőit.

A szabályozás több problémát is felvet az OKSZ szerint:

• beszállítóknak nem kell osztozniuk az infláció elleni küzdelem terhein, pedig nélkülük az árak nem fognak csökkenni;
• azokban az országokban, ahol létezik árrés szabályozás, ott a beszállítókra és termelőkre is érvényes, mint például Szerbiában és Romániában.

Az árszabályozási tervek kapcsán az OKSZ többször kért versenyjogi garanciát arra, hogy az önkéntes árszabályozást a szereplők egyeztetni tudják egymással, de ilyen garanciát nem kaptak.

Miről is szól az árrésstop?

Az árrésstopot Orbán Viktor jelentette be kedden, később megjelentek a részletek a Magyar Közlönyben is.

A legfontosabb pont, hogy

az árrés nem haladhatja meg a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrés mértékét és legfeljebb 10 százalék lehet.

Ha egy adott üzletben vagy online felületen egy terméket nem forgalmaztak 2025 januárjában, akkor az árrés az utolsó havi átlagos árrés mértékét követi, legfeljebb 10 százalékos határig.

A rendelet felsorolja az érintett termékeket is:

• Csirkemell
• Csirkecomb
• Csirke far-hát
• Csirkeszárny
• Egész csirke
• Pulykamell
• Sertéscomb
• Sertéskaraj
• Sertésoldalas
• Sertéstarja
• Sertészsír
• Párizsi
• UHT tehéntej 1,5% zsírtartalom
• UHT tehéntej 2,8% zsírtartalom
• ESL tehéntej 1,5% zsírtartalom
• ESL tehéntej 2,8% zsírtartalom
• Vaj
• Tejföl
• Natúr joghurt
• Gyümölcsjoghurt
• Trappista sajt
• Tehéntúró
• Margarin
• Napraforgó- és repceolaj
• Finomliszt BL 55
• Rétesliszt BFF 55
• Kristálycukor (fehér cukor)
• Fokhagyma
• Étkezési burgonya az újburgonya kivételével
• Friss tojás, héjában a Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból (kivéve a keltetésre szánt, megtermékenyített tojás

A húsok esetében beletartozik a friss, hűtött, fagyasztott termék is, csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált, csomagolás nélküli és csomagolt is. Minden érintett terméknél a laktózmentes változatoknál is él az árrésstop.

A rendelet a fenti termékeket folyamatosan elérhetővé kell tenni a 2024-es évben értékesített átlagos napi mennyiség szintjén. Azok a kereskedők, akik a rendelet hatálybalépését követően kezdik meg ezen termékek forgalmazását, egy másik üzletük adatait vehetik alapul az árrés és arányosítás meghatározásához. A választott üzletet az értékesítés megkezdése előtt legalább három nappal be kell jelenteni a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságnak.

Bírságok

A fogyasztóvédelmi hatóság hivatalból ellenőrzi az előírások betartását, és jogsértés esetén különböző bírságokat szabhat ki.

Az árrés megsértése esetén termékkategóriánként öt millió forint bírságot szabnak ki.

Ha a saját márkás termék aránya túllépi az előírt határt, a bírság mértéke a következő:

• legfeljebb tíz százalékponttal történő túllépés esetén ötszázezer forint,
• tíz és ötven százalékpontos túllépés között egymillió forint,
• ötven százalékpont feletti túllépés esetén kétmillió forint.

Készlethiány esetén a bírság összege:

• tíz százalékot meg nem haladó hiány esetén ötszázezer forint,
• tíz és ötven százalék közötti hiány esetén egymillió forint,
• ötven százalékot meghaladó hiány esetén, illetve ha a vásárlók kiszolgálása nem biztosított, kétmillió forint.

Súlyos jogsértés esetén az üzlet vagy az online felület működését legalább egy napra, legfeljebb fél évre felfüggeszthetik. Különös méltánylás esetén a hatóság figyelmeztetést is alkalmazhat. A kereskedő mentesül a bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az érdekkörén kívül eső okból történt. Ismételt jogsértés esetén a bírság összegét megduplázzák, és naponta többször is kiszabhatják. Ha a kereskedő nem teljesíti a tájékoztatási kötelezettségét, egymillió forint bírságot kap.

A rendelet március 17-től május 31-ig lesz hatályban.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio