Három pályázati csomagra készülhetnek a vállalatok, gyorsan kikerülhet a jelentős forrás a magyar gazdaságba

Portfolio: Egy nagyon nagy forráskeretű miniszteri bejelentésen vagyunk túl, és a tegnapi megújuló energiás rendezvényen Ön további néhány részletet is mondott a tíz pályázatból álló programcsomagról. Melyek a főbb mozgatórugók a csomag mögött?

Steiner Attila: A Jedlik Ányos Energetikai Program egyik fő mozgatórugója a magyar energiatermelési és ellátási rendszer ellenállóképességének erősítése, hiszen az energiaválság is megmutatta, hogy ez nagyon fontos. Emellett

az is lényeges, hogy az energiaátmenet során a vállalatok energiaköltségeit csökkentsük, a versenyképességüket erősítsük, és mindezt most kormányzati oldalról nem szabályozásokkal és adóváltoztatásokkal szeretnénk megtenni, hanem támogatási programok révén.

Ezzel párhuzamosan tovább szeretnénk ösztönözni a zöldenergia termelést és a tárolást is, fokozott figyelemmel a nem időjárásfüggő megújulókra.

A program tehát elmozdulást jelent az eddigi naperőművi fókuszról?

Igen, az elmúlt évek fejlesztései valóban a napelemekre koncentráltak, mert ezen a területen vannak nagyon jó adottságai Magyarországnak. A családok most is kaphatnak támogatást háztartási naperőmű telepítésére, cseréjére, bővítésére akár energiatárolóval is a vidéki otthonfelújítási programban. De

fontos, hogy ne egyoldalú fejlesztés történjen, hanem más technológiák is nagyobb teret kapjanak. Ezért indulnak a különféle támogatási programok, és ezzel párhuzamosan a távhőszektor zöldítésének is komoly előnyei lesznek.

Összességében a programcsomagot a vállalatok versenyképességének támogatása és az energiaszuverenitás erősítése mozgatja.

Melyek a programcsomag főbb tématerületei?

Három fő tématerület van. Az egyik pályázati csomag a vállalatokra és az ő energetikai versenyképességükre fókuszál. Itt elsősorban energiahatékonysági beruházásokra, gyártási folyamatok energetikai korszerűsítésére, az energiatárolás ösztönzésére kell gondolni. Emellett az áramhálózat további fejlesztése is fontos cél, így arra is lesz forrás.

A második pályázati csomag az időjárásfüggetlen energiatermelési technológiák támogatásáról szól. Ezeknek a projekteknek általában nagy a beruházási költségigényük, ezért ennek egy részét támogatásként szeretnénk nyújtani, és két főbb terület jön szóba: az egyik a geotermia, a másik pedig a biogáz és a biometán termelésnek az ösztönzése.

Földhővel főleg a távhőszektorban lehet a földgázfogyasztást kiváltani, és egyúttal a távhő költségeket sokkal kiszámíthatóbbá is lehet tenni.

Szeretnénk ehhez a támogatások révén állami ösztönzést nyújtani, hogy minél több helyen meg tudjanak valósulni ezek a projektek. Ezzel párhuzamosan az is támogatási cél, hogy ahol lehet, a biogázzal, biometánnal a földgáz felhasználást váltsuk ki, és minél több biometánt tudjunk betáplálni a magyar földgázhálózatba.

A harmadik pályázati csomag a távhőszektor beruházásait célozza meg, és egyrészt a távhőtermelés zöldítése a fő cél, másrészt a meglévő távhőrendszerek hatékonyabb működése.

Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2025

A program részleteiről bővebb információkat is mondd Steiner Attila a Portfolio április 8-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciájának nyitó előadásában; további részletek és jelenetkezés itt:

Információ és jelentkezés

Az első pályázati csomagra visszatérve: a vállalati energiahatékonysági beruházások támogatása mit takar?

Az energiaválság során nagyon sok vállalkozás kereste meg az MVM-et, hogy mit csináljanak, mert nagyon-nagyon fontos költségtényező lett az energia. Ezeknek a tapasztalatai alapján biztosítunk kedvezményes hitelt a vállalkozások számára. Az a fő cél, ahogy a nevéből is adódik, hogy kevesebb energiát használjanak fel a vállalatok az adott tevékenységeik elvégzéséhez.

A 440 milliárd forintos keretprogramban milyen forráselemek lesznek?

A Jedlik-program vegyes finanszírozású lesz,

azaz lesz benne egy rész, ami az uniós KEHOP Plusz programból jön, lesz benne hazai forrás is, szén-dioxid-kvóta értékesítéséből származó forrás, illetve az uniós Modernizációs Alap forrása is. 

Az egyes pályázatok meghirdetésekor látszani fog majd, hogy az milyen forrásból biztosított, és ez határozza meg a pályázat legbonyolítási folyamatát is. A KEHOP Plusznak van egy meghatározott intézményi kerete, a többi forrású pályázatnál más lebonyolítási keretet is lehet alkalmazni.

Lesz-e olyan pályázati kiírás, amelyben tisztán vissza nem térítendő támogatásra számíthatnak a vállalkozások, vagy inkább kombinált forrásokban gondolkodjanak?

Ez is pályázatfüggő, mert attól függ, hogy melyikről beszélünk.

Lesz olyan pályázat, ami csak visszatérítendő forrást tartalmaz, lesz olyan, ami csak vissza nem térítendőt, és lesz vegyes forrás is.

Milyen menetrend szerint jelennek majd meg a kormány társadalmi egyeztetési felületén az egyes pályázati kiírások?

Időben eltolva, egymás után jelennek majd meg az egyes felhívás tervezetek.

Miután végigmegy a társadalmi egyeztetés, milyen gyorsan tervezi a kormány ezeket megnyitni, majd utána az elbírálás után a kifizetéseket elindítani? Ebben is lehet időbeli elnyújtás?

Várhatóan lépcsőzetesen fogjuk megnyitni a pályázatokat, mert lehetnek olyan szereplők, akik több pályázatban is érdekeltek, és nem akarjuk azt, hogy az alaptevékenységüket félredobva csak pályázatírással foglalkozzanak egy adott rövid időszakban.

Arra fogunk törekedni, hogy főleg a komplexebb pályázatok minél hamarabb ki tudjanak jönni, és a nyár végéig szeretnénk azt, hogy minden pályázatban elérjünk odáig, hogy már be is érkeznek a támogatási kérelmek.

Utána ezek elbírálása, és az esetleges hiánypótlások következnek.

Minden társadalmi egyeztetésre kiírt pályázatba beleírjuk, hogy milyen határidőket szeretnénk tartani, és az a cél, hogy ezeket a forrásokat minél hamarabb ki tudjuk helyezni a gazdaságba.

A geotermikus projektek támogatási céljáról régóta hallunk, a tavalyi második félévi uniós soros elnökség alatt is fontos célkitűzés volt ez; milyen elemei lesznek ennek a programnak?

A Jedlik Ányos Energetikai Program segítségével szeretnénk a geotermikus projektekkel járó főbb kockázatokat kezelni, így például a fúrási kockázatot, illetve azt, hogy a feltárt hőenergia fűtésre, vagy villamosenergia termelésre használható-e. Ezek mellett a felszíni erőművi egységeket is meg kell finanszírozni, így tehát egy teljes körű geotermikus csomag várható.

Címlapkép forrása: Portfolio

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.