Varró László: öveket becsatolni, a túllövés elkerülhetetlen

A Magyar Megújuló Energia Szövetség által szervezett eseményen Varró László az előadását azzal a felütéssel kezdte, hogy a szcenárió-elemzések kifejezetten az ilyen bizonytalan időkben bírnak sok hozzáadott értékkel, mint napjainkban. A világot az elmúlt években a digitális innováció és a mesterséges intelligencia, illetve ezelőtt a háború kirobbanása változtatta meg alapjaiban.

Három fő forgatókönyvet vázol az egy hónapja nyilvánosságra hozott elemzésük, ezek lényege:

• szigetvilág: rövid távú határ- és erőforrás-biztonság, a nemzeti pszichében mélyen gyökerező önérdekkel.
• horizont: hosszú távú környezeti biztonság és a nettó nulla kibocsátás elérése 2050-re, miközben a cél a 1,5 Celsius-fok elérése.
• kilövés: gazdasági biztonság a növekedés és a termelékenység javulásán keresztül, a társadalmat átalakító mesterséges intelligencia-technológiák révén.

Fókuszban a napenergia

A forgatókönyvek egyik közös pontja, hogy

az egyik legfontosabb körülmény az energiafogyasztás növekedésének gyorsulása lesz.

Az energiaszektornak le kell szoknia a "business as usual" kifejezés használatáról

- emeli ki a szakértő.

Ez az állapot ugyanis arra a 40 évre volt igaz, amikor stabil volt az energiaszektor, mostanában azonban a gyors technológiai fejlődésnek köszönhetően sokkal gyorsabban változnak a dolgok, elsősorban a villamosenergia-szektorban. Lehet itt gondolni az autóiparban az EV-k tömeges elterjedésére, vagy akár a nap-és szélenergia termelésre.

A villamos energia szerepe mindhárom forgatókönyv szerint jelentősen nő,

ezen belül a megújuló energia szerepe lesz a legfontosabb, azon belül is a napenergia fogja a legnagyobb részt kivenni a növekedésből. Ez azért van, mert a világ energiafogyasztásának súlypontja át fog tolódni a tropikus területeken lévő szélességi körökre, ahol a napenergia sokkal jobban illeszkedik az energiafogyasztási szokásokhoz (itt várható a legjelentőebb populáció-növekedés).

Mi lesz a fosszilis energiával?

A jövőben a szakértő szerint a gázipar felé tolódik el a felhasználás a kőolaj kárára, ugyanis előbbi tud válasz lenni minden olyan kérdésre, hogy "mi történik, ha"; például ha szárazság miatt a vízerőművek nem működnek, vagy csúszik egy atomenergia-projekt, akkor a földgáz ezeket rövid távon megoldja, tehát fontos híd-szerepe van. Érdemes viszont kiemelni, hogy ez csak ideiglenes megoldás:

2040 után a földgáz iránti kereslet is meredeken be fog esni a szakember szerint.

Magasabb prosperitás mellett rövid távon megmarad az erős kereslet a kőolaj iránt, mivel egy ilyen környezetben az emberek többet utaznak és pörög a szállítmányozás is, de a legnagyobb fogyasztó Kína már látványosan távolodik el a fosszilis anyagtól, így egyértelműen látszik a hosszú távú trend. A forgatókönyvek mind egyetértenek abban, hogy a fogyasztás eléri a csúcsot a közeljövőben, ezt követően a visszaesésnek csak a mértéke a kérdéses, erre adnak különféle megoldásokat az egyes szcenáriók. Fontos azonban kiemelni, hogy minden forgatókönyv esetében

a világ olajfogyasztásának csökkenésénél gyorsabb ütemben esik vissza a meglévő olajmezők termelékenysége.

Öveket becsatolni

A globális felmelegedés tekintetében így fogalmaz: a legrosszabb elképzelhető lehetőség is jobb, mint a legnagyobb félelmek, azonban a legjobb lehetséges kimenetel is rosszabb, mint a remények. Egyszerűen fogalmazva már túl sok CO2 van a légkörben, és a másfél fokos felmelegedés elkerüléséhez a világ széndioxid-kibocsátásának minden egyes évben többel kéne csökkenie, mint ahogy a legambíciózusabb szakpolitikák alapján várhatóan történni fog.

A legkedvezőbb klímapálya alapján kb. 20 évig lesz 1,5 fok fölött a felmelegedés mértéke, azaz:

Öveket becsatolni, mert a túllövés elkerülhetetlen, valamiféle adaptációra mindenképpen szükség lesz

- zárta előadását a szakértő.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images