Kijózanítóan magasabb inflációra készülhetünk 2025-ben

A Portfolio is beszámolt arról, hogy februárban 5,6%-os volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon. Előzetesen a szakértők arra számítottak, hogy a januári (nagy negatív meglepetést okozó) 5,5%-os infláció 5,3%-ra mérséklődik, tehát újból kellemetlen meglepetést okozott az adat.

A KSH adatközlése után nem sokkal meg is érkeztek az első elemzői reakciók, ezeket gyűjtöttök össze cikkünkbe.

Virovácz Péter, ING Bank

Miközben az elemzői közösség az infláció enyhe fékeződését várta februárban, a KSH friss adata újabb gyorsulásról számolt be. A februári infláció így nem csak a piaci konszenzusnál lett magasabb, de minden várakozást felülmúlt. Így tehát már két egymást követő hónapban okozott igen kellemetlen meglepetést az infláció. Februárban havi szinten ugyanis 0,8 százalékkal emelkedtek az árak, ami így 5,6 százalékos év/év inflációs rátát jelent. A friss havi átárazás az inflációs láz előtti években mért 0,2-0,3 százalékos havi áremelkedés nagyjából négyszerese.

A részletek alapján az erős egyhavi átárazás egyik fontos forrása az élelmiszerek további erőteljes drágulása volt. Erre már a hétvégi megszólalásában is utalt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Mindez gyorsan el is vezetett ahhoz, hogy a kormányzat úgy érezze, hogy rendelkezésére állnak azok az eszközök, amelyek letörhetik a hivatalos inflációs statisztikát. Ugyanakkor – ahogyan a korábbi példák is mutatták – ezeknek a beavatkozásoknak lehetnek olyan hátulütői, amelyet jelenleg nehéz számszerűsíteni.

Az elmúlt két hónapban látott élelmiszerár-emelkedés egyébként a megélhetési válság időszakát idéző átárazási ütem.

Amennyiben ötéves távlatban vizsgáljuk a kumulált áremelkedést, akkor az élelmiszerek esetében 2020 februárja és 2025 februárja között 80,3 százalékos drágulást láthatunk. Aligha meglepő, hogy a háztartások általánosságban elégedetlenek az anyagi helyzetükkel.

Némi meglepetésre a tartós fogyasztási cikkek is drágultak havi összevetésben, a jelentősebben erősödő forint ellenére. Kellemes meglepetésnek nevezhető ugyanakkor, hogy a háztartási energia alig járult hozzá az infláció felfutásához. Visszahúzták az inflációs rátát az üzemanyagok és a ruházkodási cikkek árváltozásai is. Ezzel szemben újabb sokkoló szolgáltatásinflációt láthatunk: januárhoz képest 1,2 százalékkal nőttek az árak ebben a szegmensben. Jelentősen drágultak az egyéb szolgáltatások, ahol megtalálható a pénzügyi és biztosítási szolgáltatások díjváltozása. Komoly áremelkedést mutatnak az olyan munkaerőigényes szolgáltatások árai is, mint az egészségügyi vagy háztartási szolgáltatások. Itt vélhetően a minimálbéremelés áthárítása zajlik a fogyasztói árakba.

Ami az éves bázisú indexeket illeti, az infláció 0,1 százalékpontos gyorsulása mögött egy vegyes kép húzódik meg: az élelmiszerek 0,3, a szolgáltatások 0,2 és a tartós fogyasztási cikkek 0,1 százalékpontos többletinflációs hatását ellentételezte a háztartási energia és az üzemanyagok árának együttesen 0,5 százalékpontos inflációt fékező hatása.

Az érzékelt infláció kapcsán továbbra is ront az összképen az olyan mindennapos költések, mint az élelmiszerek vagy néhány alapvető szolgáltatás jelentős drágulása. Az érzékelt infláció erősödése vélhetően tovább rontja majd a fogyasztói bizalmat. Különösen akkor, hogy ha beigazolódik az a félelem, miszerint a vállalkozások nagyon szűkmarkúan mérik majd idén a béremeléseket. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a háztartások egy jelentős része a vásárlóerejének csökkenésével szembesül majd, ha az idei béremelés mértéke nem éri el az infláció mértékét sem. Jelen helyzetben tehát

sokkal inkább kell tartanunk az infláció recessziós hatásától, sem mint egy ár-bér spiráltól.

Az érzékelt infláció mellett a maginfláció 6,2 százalékra emelkedése is óvatosságra kell, hogy intse a jegybankot. A most kialakuló helyzetben ugyanis egy elhamarkodott gazdaságélénkítő monetáris lépés csak tovább súlyosbíthatja az inflációs sokkot a forint leértékelődésén keresztül. Az inflációs helyzet tehát minden fronton romlik és

ez jelentősen beszűkíti a monetáris politika mozgásterét.

A februári inflációs mutató következtében az ING Bank ismét felülvizsgálta az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzését. Míg a januári adat után az idei évre várt átlagos inflációt 5,1 százalékra emelte,

a mai adat fényében immáron 5,6 százalékos a friss előrejelzés.

Az év hátralévő részében pedig vélhetően 5,0-6,5 százalék között hullámzik majd a ráta. Ilyen inflációs kilátások mellett egyre nagyobb esély mutatkozik egy újabb komoly negatív meglepetésre a gazdasági teljesítményben.

Emlékezetes, a kormány az idei év egészére 3,2%-os átlagos inflációval kalkulált, ez szerepel a 2025-ös költségvetésben. Ehhez képest az 5,5-5,6%-os elemzői várakozások jócskán feljebb vannak, ami a kormány terveit és számait is átírásra kényszerítheti.

Nyeste Orsolya, Erste Bank

A várt kisebb lassulással szemben tovább emelkedett az infláció februárban a KSH ma reggel közzétett adatai szerint. A fogyasztói árak havi szinten 0,8 százalékkal nőttek, az éves inflációs mutató így 5,6 százalék lett a januári – szintén a vártnál magasabb - 5,5 százalék után. A tényadat meghaladta mind a mi 5,2 százalékos várakozásunkat, mind az 5,3 százalék körüli piaci konszenzust. Különösen kedvezőtlen optikájú, hogy a maginfláció a teljes inflációs mutatónál is gyorsabban emelkedett, 6,2 százalékra a januári 5,8 százalékról, ami a tartósabb inflációs tendenciákat illetően is erősödő árnyomást mutat a magyar gazdaságban.

Februárban folytatódott az élelmiszerek drágulása, ebben a főcsoportban havi szinten 1,2 százalékos, éves összehasonlításban pedig 7,1 százalékos inflációt mért a KSH. Az élelmiszerek esetében várható volt a további havi drágulás, a mérték mégis meglepő, különösen az árfigyelő rendszer kiterjesztése és a kiskereskedelmi üzletláncoknak küldött kormányzati üzenetek fényében.

A szolgáltatások ára átlagosan 1,2 százalékkal nőtt egy hónap alatt, ezen belül a testápolási szolgáltatások 1,6, a járműjavítás és -karbantartás 1,5, a lakásjavítás és -karbantartás 1,4 százalékkal került többe, mint januárban. Az év eleji átárazások úgy tűnik, intenzíven folytatódnak a piaci szolgáltatások esetében, tükrözve a béremelkedés hatásait, a helyreálló fogyasztói keresletet és az általánosan magas szinten lévő inflációs várakozásokat.

Havi szinten egyrészt a járműüzemanyagárak segítették az infláció mérséklődését, melyeknek árai a várttal összhangban 0,9 százalékkal csökkentek februárban, illetve a ruházati cikket inflációjának alakulását a negatív szezonhatás támogatta. A háztartási energia a januárinál már mérsékeltebben drágult, 0,2 százalékkal havi szinten.

A februári újabb magas inflációt egyértelműen az élelmiszerek további, vártnál jelentősebb drágulása okozta, ami akár újabb kormányzati akciókat is vonhat maga után. (Időközben Orbán Viktor be is jelentette a legújabb intézkedéseket - a szerk.) Nagyon kedvezőtlen a szolgáltatási szektor folytatódó intenzív felfelé árazása, de ez többé-kevésbé kalkulálható volt. Ez utóbbi abból a szempontból is negatív, hogy pár hónapja még inkább a dezinflációs folyamat támogatását lehetett várni a szolgáltatási szektortól. Ehelyett újra a rossz irányba fordult a folyamat, ami kifejezetten

kellemetlen a monetáris politikai döntéshozatal szempontjából, és tartósan szigorú monetáris kondíciókat sugall.

Az újabb jelentősen negatív inflációs meglepetés az inflációs előrejelzések újbóli felfelé revízióját tehetik szükségessé.

Regős Gábor, Gránit Alapkezelő

Februárban ismét kellemetlen meglepetést okozott az infláció: míg a piaci várakozás az volt, hogy a pénzromlás üteme 5,5 százalékról 5,3 százalékra lassul, addig a pénzromlás üteme 5,6 százalékra gyorsult. Kijelenthető tehát, hogy az infláció ismét egyre inkább gondot jelent a gazdaságban, azzal ismét foglalkozni kell, a gyors pénzromlás erodálja a keresetek értékét, így veszélyt jelent a növekedésre is – azaz

a mai adat nyomán várhatóan nemcsak az inflációs kilátások kúsznak felfelé, hanem a növekedési kilátások is lefelé.

Különösen is aggodalomra ad okot, hogy a havi alapú átárazások meglehetősen széles körűek voltak: egy hónap alatt 1,2 százalékkal drágultak a szolgáltatások és az élelmiszerek is, míg a szeszes italok, dohányáruk ára 1,1 százalékkal emelkedett. Ennek nagy része (talán a szeszes italokat kivéve) már nem egyszeri hatás, itt az alapfolyamatokkal van probléma. Ennek több oka lehet: a tavaly év végi forintgyengülést a cégek fokozatosan és erőteljesen beépítik áraikba, az árfolyam változásának transzmissziója a korábbinál is erősebb lehet – a probléma csak az, hogy az erősödő árfolyam transzmissziója vélhetően nem ilyen erős. Szintén hozzájárulnak a magas inflációhoz a magasan ragadt inflációs várakozásk – a magas várakozások önbeteljesítőek. Ami az adatokból még nem látható, de valószínűsíthető, hogy a vállalati profitráták növekedésének is van szerepe a pénzromlásban. Ez különösen is kockázatot jelent az adócsökkentések kapcsán, hiszen itt a korábbiakhoz hasonlóan a vállalatok vérszemet kaphatnak a növekvő kereslet kapcsán és az így kiosztott pénzekből ők is részesedni szeretnének. A mai inflációs adat kapcsán érthető a kormányzat inflációellenes retorikája is – kérdés, hogy a rendelkezésre álló eszközök mennyire lesznek elegendőek az infláció letörésére.

Az egyes termékcsoportok közül éves alapon a két legfontosabb csoport, az élelmiszerek és a szolgáltatások inflációja volt a legnagyobb, 7,1, illetve 9,2 százalék. Meglepő módon a tartós fogyasztási cikkek drágulása mindössze 1,6 százalék – a forint gyengülése itt érződik legjobban, tehát mégsem lehet a teljes drágulást a forintra fogni, itt látható, hogy a magas inflációban nem csak költségoldali tényezők játszanak szerepet, a profitráták növekedésének is van szerepe. Az élelmiszereken belül több termék is kiemelkedően drágult: a liszt 44,3, az étolaj 27,5, a tojás 24,7, a tej 22,5, a vaj- és vajkrém 19,2, a kávé 16,1, a gyümölcs- és zöldséglé 14,5, a csokoládé és kakaó 13,8, a tejtermékek 10,9 százalékkal. A szolgáltatásokon belül a legmarkánsabb áremelkedés a postai szolgáltatások (16,8 százalék), a telefon, internet (14,9 százalék), a lakbér (12,2 százalék), a lakásjavítás és -karbantartás (10,4 százalék) esetében történt.

Az új jegybankelnök tehát olyan időszakban kezdi mandátumát, amikor az infláció felfutóban van.

Bár a következő hónapokban remélhetőleg a bázishatások miatt lesz némi mérséklődés, de az nagyjából biztosra vehető, hogy az éves infláció 5 százalék felett lesz – a kérdés az, hogy a következő néhány adat után nem kell-e a becslést 6 százalékra emelni. Ennek nyomán tehát

a monetáris politika lazítása szóba sem kerülhet, egyre inkább a szigorítás merülhet fel – egyelőre csak kommunikációs szinten.

Ami viszont szintén biztosra vehető, hogy az idén is szükség lesz pótlólagos nyugdíjemelésre, ami viszont a költségvetés számára jelent kiadást.

Balog-Béki Márta, Árokszállási Zoltán, MBH Bank

A januári 5,5% után februárban átlagosan 5,6%-kal emelkedtek a fogyasztói árak idehaza. Az általunk és az elemzői konszenzus által is várt dezinfláció (várt 5,3%) tehát nem tudott még elindulni. Az előző hónaphoz képest 0,8%-kal nőttek az árak, szemben az általunk várt 0,5%-kal. Az éves maginfláció a fő adathoz képest is gyorsabban, 5,8%-ról 6,2%-ra emelkedett februárban. A maginfláció 2023 decembere óta nem látott magas szintre emelkedett, ami az inflációs nyomás további erősödését jelzi.

A havi árváltozás részletei alapján a fogyasztói kosárban 30%-ot meghaladó súlyú élelmiszerek főcsoportnál mérséklődött a havi áremelkedési ütem, 1,9%-ról 1,2%-ra. Az üzemanyagárak 0,8%-kal csökkentek, ami nagyjából megfelelt a várakozásunknak. A járműüzemanyagokat is tartalmazó, 19%-os súlyú egyéb cikkek főcsoportnál a januári 1,5%-os áremelkedés után 0,1%-os csökkenést közöltek. A háztartási energiaárak 0,2%-kal emelkedtek, azonban jelentős mértékben, 1,1%-kal kellett többet fizetni szeszesitalokért és a dohánytermékekért. A ruházkodási cikkek 0,9%-kal kerültek kevesebbe, ami nagyjából várható is volt. A tartós fogyasztási cikkek áremelkedése 0,3%-ot tett ki, a korábbi 0,7% után. A dinamika lassulásához hozzájárulhatott a forint árfolyamának erősödése.

A szolgáltatások árdinamikája újra a vártnál jóval erőteljesebb volt, egy hónap alatt 1,2%-kal kellett többet fizetni a szolgáltatásokért.

Január után újabb negatív meglepetés érkezett az inflációban februárban. Az infláció szerkezete kedvezőtlen, az élelmiszerárak és szolgáltatások éves szintű áremelkedése tovább gyorsult. A februári adatok megerősítik, hogy huzamosabb ideig magasan, a jegybanki célsávon kívül maradhat az infláció. Kedvezőtlen fejlemény, hogy a januári, vártnál sokkal gyorsabb áremelkedést követően februárban a vártnál kevésbé lassult a havi drágulási ütem, elsősorban a szolgáltatások folytatódó, jelentős drágulása miatt. A gazdasági szereplők továbbra is markáns emeléseket visznek véghez, amit a béremelések költségei és a magasabb lakossági inflációs várakozások is hajtanak. Bár a bázishatás miatt a következő hónapokban az éves árdinamika mérséklődése várható,

a dezinfláció sokkal magasabb szintről indulhat tavasszal, mint azt korábban vártuk.

Várakozásunk szerint a hazai fizetőeszköz összességében vélhetően nem fog tovább gyengülni, ami azért a dezinflációt is támogathatja.

Az adatközlést követően még valószínűbbnek tűnik, hogy idén év végénél előbb nem tud kamatot csökkenteni az MNB

– erre is csak akkor mutatkozik esély, ha a tengerentúlon a Fed érdemi lazítást tud végrehajtani (aminek a valószínűsége jelentősen nőtt az elmúlt hetekben). Ezen felül a kormány által a közelmúltban belengetett, árszínvonalat kordában tartani igyekvő intézkedések minden bizonnyal bevezetésre kerülnek, már csak a pontos részletek lehetnek kérdésesek ebből a szempontból (az elemzők ezt még Orbán Viktor bejelentései előtt küldték ki - a szerk.). A kiskereskedők árrésének korlátozása az első lépés, azonban az jó kérdés, hogy ennek milyen mértékű lehet az árcsökkentő hatása, illetve az is bizonytalan, hogy a teljes inflációs kosárra nézve a végső hatás mi lesz. A kiskereskedők árrése az elmúlt években érdemben csökkent, így fennáll a veszélye annak, hogy más termékeken igyekeznek az elveszett profitot megkeresni. A fogyasztói kereslet a béremelkedésnek, illetve a kormány adócsökkentő intézkedéseinek köszönhetően erős maradhat, ami növeli a vállalatok árazási erejét. Mindemellett az MNB az infláció gyorsulását látva minden bizonnyal nem fogja elsietni a kamatcsökkentéseket, ami a forint árfolyamát a januári elején látottakhoz képest jelentősen erősebb szinteken tarthatja.

Összességében a mai adatot látva a 4,6%-os prognózisunk nem tartható, 5,1%-ra emeljük 2025-ös várakozásunkat (az adat az éves átlagra vonatkozik).

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio