Fellélegezhetnek a nagy naperőmű tulajdonosok Magyarországon: fontos üzenetet mondott ki az államtitkár

Az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkárának üzenete

megnyugtató több, mint 3000 MW beépített teljesítőképességű ipari naperőmű számára,

hogy az átvételi ár indexálásának öt évre felfüggesztése, illetve egyéb szabályozói beavatkozások után a számukra legfájdalmasabb lépést nem tervezi a kormány. A két beavatkozásról részletesen írtunk az alábbi cikkekben:

Steiner hangsúlyozta: látni kell, hogy egyre több a negatív áras időszak a nagykereskedelmi villamosenergia piacon, és emiatt egyre nagyobb a KÁT-kassza hiánya, amely az ipari fogyasztókra egyre több terhet hárít, miközben a költségoldali versenyképességi kérdés is "nyom minket". Hozzátette:

Ennek a komplex helyzetnek a kezelése "lavírozást jelent", és meg kell találni a "törékeny egyensúlyt".

Hangsúlyozta: "kordában kell tudni tartani a keresztfinanszírozás mértékét, és rámutatott, hogy az elmúlt évekbeli jelentős infláció nyomán az indexálás miatt „az eredeti várakozások nem sérülnek” a KÁT-os beruházóknál. Ezzel együtt leszögezte:

fontos, hogy a KÁT-os erőmű minél pontosabban tartsa a menetrendjét, mert ha eltér tőle, az jelentős össztársadalmi költséggel jár.

Ifj. Chikán Attila, az Alteo vezérigazgatója úgy látja, hogy a KÁT-os beavatkozásokkal egy olyan kompromisszumos megoldás született, amely "senkinek se ideális", de

meg kellett tudni találni azt, ami még mindenkinek jó, és ezt sikerült elérni ezzel a mostani megoldással.

Összességében azt érzékeltette, hogy még a mostani beavatkozással sem sérült érdemben a befektetők érdeke, és így az a befektetői találkozókon általa is hangsúlyozott megítélés, hogy az energetikai szabályozói kockázat kezelhető, továbbra is igaz Magyarországon.

Farkas Csaba István, a Mol csoportszintű megújuló energiák igazgatója a téma kapcsán azt jegyezte meg: ipari nagyfogyasztóként üdvözölnek mindent, ami a terhek visszafogását segíti a KÁT-os lépések kapcsán, igaz megjegyezte:

lenne ezen a téren még további teendő,

hiszen az áramár versenyképességi kérdés is. A KÁT átvételi ár indexálásának öt évre felfüggesztése megjegyzése szerint „KÁT-os erőmű üzemeltetőként nem volt pozitív fejlemény”, hiszen nagyon gyorsan történt a változás, tavaly télen nem ezzel a bevételi pályával kalkuláltak a következő évekre, mint amivel most kell. Ezzel együtt megjegyezte:

a KÁT-os átalakítások kapcsán "jó kiutakat kaptunk", hiszen át lehet lépni a KÁT-ból METÁR-ba, Robin Hood adó elengedése mellett.

Králik Gábor, a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal energetikáért felelős elnökhelyettese a megújuló energia kapacitások további bővülése kapcsán felhívta a figyelmet rá, hogy a következő időszakban nem közzétételi eljárás, hanem kapacitásallokációs eljárás lesz, és a közelgő új eljárás

nagyon erős jeleket mutat arra, hogy tessék kihasználni a meglévő hálózati csatlakozási kapacitásokat.

Jelezte: az is cél, hogy rövidíteni lehessen ennek az új eljárásnak az átfutási idejét, tehát "jó lenne, ha idén lemenne" és így minden évben meg lehetne hirdetni egy-egy eljárást. A téma kapcsán külön kiemelte: nagyon fontos lenne tudni, hogy a már MGT-vel rendelkező 3 GW-nyi további naperőmű megépül-e, vagy nem, mert ha nem, akkor azzal jelentős hálózati kapacitások szabadulnak fel.

Az energiatárolási kapacitások kiépítése kapcsán rámutatott: szerinte megfelelő lokációkra, létező felhasználási igények közelébe, mérők mögé lenne célszerű ezeket telepíteni (RHD-kedvezmény is jár mellé), így "önálló tárolóknak nem igazán kellene lennie".

Steiner Attilához hasonlóan azt is hangsúlyozta, hogy

a naperőműveknél a menetrendtartási képességet kell erősíteni, és ezt szolgálja az aFRR-szabályozási akkreditáció is.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a zöld származási garanciákat (GO) negyedórás időblokkokra adják majd ki, hogy a green washing megoldásokat el lehessen kerülni, ezzel együtt az energiatárolókkal a zöld GO-t lehet majd forgatni (pl. napon belül kiadott GO éjjeli felhasználási lehetősége).

Torda Balázs, az OPUS Titász Zrt. vezérigazgatója a hálózatfejlesztési témák kapcsán rámutatott: fontos feladat, hogy a lehető legjobban kihasználjuk a hálózatot, ami hálózati optimalizációt is jelent, és

az a cél a hálózat tulajdonságainak ismeretében, hogy ne mindjárt az legyen a válasz, hogy ezt és ezt kell építeni és majd 3 év múlva ez összejön.

A digitalizáció és az adatgyűjtés kapcsán megjegyezte: az áttviteli és NAF-hálózati adatokról már szinte mindent tudunk, és ez segít a modellezésben, de a KÖF és KIF feszültségszinten "még nem tartunk itt, de látjuk, hogy ezek nélkül nem tudunk jól előrehaladni". Utóbbi kapcsán rámutatott: a jelenlegi 400 ezer okosmérő által nyújtott lehetőségeket is érdemes lenne majd kihasználni. Összességében azt hangsúlyozta: "Jó úton vagyunk, de még nem tartunk ott, hogy minden apró jellegzetességét ismerjük a hálózatoknak."

A mai eseményről szóló további beszámolók:

Címlapkép forrása: Portfolio