A magyar energiarendszer nehézsége: a volatilitás megöli a kiszámíthatóságot

Sverla Viktor, a Mol stratégiai igazgatója rámutat, hogy a szénhidrogének jövőbeli kereslete jelentősen csökkenni fog, de fontos kiemelni, hogy nem egyik pillanatról a másikra fog eltűnni az igény, fontos ezért megtalálni az észszerű átmenetet a zöld energiára való áttérés útján. Ma azt lehet látni, hogy a legtöbb esetben a fenntartható molekula jellemzően sokkal drágább, mint a hagyományos megfelelője. Az árkülönbség bizonyos esetekben sokszoros, és ebben az esetben ha túlzottan erőltetjük a nagyon drága megoldásokat, akkor a végén a plusz költséget valakinek meg kell fizetnie, magyarázza.

A zöldenergia-átmenet sikerének legnagyobb veszélye, hogy a többségi társadalmi támogatását veszítjük el, ha túl drágák a megoldások.

Ezért nagyon fontos a szabályozás szerepe, a szakértő szerint Európában azonban túlzottan ambiciózusak a célkitűzések, illetve fontosabb lenne, hogy ösztönző, nem pedig kirovó jellegű legyen a szabályozás. Ha az ambíció túl magas, az egy plusz bizonytalanságot visz a rendszerbe, teszi hozzá Sverla Viktor. Így zárja:

Nem az irány a kérdés, nem a szabályozás megléte a probléma, hanem a mikéntje vet fel kérdéseket.

Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária vezérigazgató-helyettese a jövőbeli tervekkel kapcsolatban kiemeli, hogy 2030-ra a vállalat kereskedelmi portfóliójának 70 százalékát megújuló zöld energia fogja kitenni. Konkrétan a napenergia-szektorral kapcsolatban kiemeli, hogy

A PV-piac egyre telítődik, egyre több a zárolt körzet, azaz nem lehet a hálózatra betermelő naperőművet telepíteni

Az erőművek számának megugrásával (Lantos Csaba a "300 ezer erőmű országáról" beszélt - a szerk.), ez a növekedés erős hektikusságot visz a gáz- és áramszolgáltatók életébe. Ezzel kapcsolatban a szakember hangsúlyozta, hogy

a volatilitás megöli a kiszámíthatóságot.

Az energiarendszerek hektikusságával és működésével kapcsolatban nemzetközi összehasonlításhoz folyamodott a szakember: rámutatott, hogy míg az elmúlt évben Magyarországon 265 negatív áras óra volt az árampiacon, addig Németországban ez 470 körül alakult. Ami viszont ennél fontosabb: ha azt nézzük, hogy hányszor volt 400 eurós MW-óránkénti ár felett a jegyzés Magyarországon, akkor 145-öt kapunk, szemben a német kb. 35 órával. Ha pedig azt figyeljük, hogy hány olyan nap volt, amikor egy napon belül 400 euró fölötti ingadozás volt: 40 ilyen napot regisztráltak Magyarországon, míg csak 5-öt Németországban. Ez azt mutatja, hogy

Németországban egyrészt robosztusabb a rendszer, másrészt okosabban vannak eltolva a fogyasztási és a termelési görbék.

Molnár Gábor, a MET Group üzletfejlesztési vezetője kiemeli, hogy a MET egy integrált energetikai vállalat, a következő években ez a fajta jelenlét és képesség lesz a legfontosabb egy energiacég számára. A számok tekintetében: 415 MW nap-és szélerőmű-kapacitással rendelkezik a cég, illetve fejlesztés alatt van több, mint 1 GW, ami összesen 7 országban terül el. A magyar napenergia-szektor az elmúlt években telítetté vált,

ezért kezdett a MET egyéb piacokon is megjelenni, Olaszországot emelte ki itt a szakember,

500 MW-os portfóliót fejleszt itt a társaság. A hazai magas PV-penetráció ellenére továbbra is adódnak növekedési lehetőségek Magyarországon, tette hozzá. Az iparág az egyre nagyobb komplexitás irányába megy, a nagy erőművek és a hibridizáció összehangolása, kereskedelmi termékbe való csomagolása egy komoly szakmai kihívás, ami túlmutat a műszaki kérdéseken.

Horváth Gergely, az MVM Zöld Generáció vezérigazgatója kiemelte: geotermiával most kezdtek foglalkozni a cégnél, 8 területen nyertek engedélyt és ezek közül indulnak is a fúrások két területen, Kiskunhalason. Hangsúlyozza: jelentős növekedést követően tavaly elérte a társaság az 1 TWh termelést. Az üzemeltetési oldalról sok olyan kiaknázatlan lehetőség van még - például a biztosítások terén -, amelyek miatt

Magyarországon a napenergiából még nem tervez diverzifikálni a többi megújuló felé a vállalat a közeljövőben.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images