Új adó lépett életbe Horvátországban

Az új szabályozás szerint, szemben a korábbi, opcionális nyaralóadóval, most minden önkormányzatnak kötelező kivetnie az ingatlanadót.

Azokban a városokban, ahol nem állapítottak meg új mértéket, automatikusan a korábbi nyaralóadó-kulcs lép életbe.

Ahol eddig egyáltalán nem volt ilyen jellegű adó, ott a minimális, négyzetméterenkénti 0,60 eurós díjtételt vezetik be.

Az önkormányzatok az adómértéket több tényező alapján is módosíthatják, figyelembe véve az ingatlan elhelyezkedését, korát és egyéb jellemzőit. Emellett lehetőségük van a szociálisan rászorulók mentesítésére is bizonyos feltételek mellett.

Mely városok emeltek az adón, és melyek tartották meg a korábbi szintet?

Horvátország 20 legnagyobb városa többségében nem élt az adóemelés lehetőségével, annak ellenére sem, hogy a kormány 8 euróra emelte a maximális díjtételt. Ez a visszafogott hozzáállás vélhetően az közelgő helyhatósági választásokkal magyarázható. Tavaly, amikor a felső határt 5 euróra emelték, sok város már akkor végrehajtotta az emelést.

A legnagyobb változás Bjelovarban történt, ahol korábban nem volt nyaralóadó. Itt most 3-6 eurós négyzetméterenkénti adót vezettek be, a legmagasabb kulcsot a központi területekre alkalmazva. Slavonski Brod 1,33-ról 2 euróra, Sisak pedig a kiemelt övezetében 3 euróra emelte a díjakat.

A turisztikai szempontból jelentős városok többsége megtartotta a korábbi magas adómértékeket. Zágráb, Split és Rijeka továbbra is 5 eurós díjtételt alkalmaz. A tengerparti üdülővárosok, köztük Dubrovnik, Split, Zadar, Šibenik, Opatija és Pula szintén nem emeltek az adón.

Néhány isztriai város azonban 5 euró fölé emelte a díjakat: Rovinjban és Porečben 6,25 eurós kulcsot vezettek be. A legmagasabb, 8 eurós négyzetméterenkénti adót Umagban állapították meg. Az emelést az adóbevételek új elosztási rendszerével indokolták, amely szerint a bevételek 20%-a a megyéhez kerül, így a városok kevesebb bevételhez jutnak, mint korábban.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio