Az elmúlt hetekben a közösségi média használatával kapcsolatos jogi szabályozásban két igen komoly esemény történt a fejlett világban. Egyrész a világon elsőként az ausztrál törvényhozás november végén elfogadta a 16 éven aluliak közösségi média használatának tiltását (leszámítva egyes üzenetküldő és gaming applikációkat), amely 2025. december 10-én lép életbe. Másrészt pedig az Egyesült Államokban néhány órányi tiltás után mégis adott 75 napot Donald Trump a TikTok amerikai operációjának a további működésére. Egyre inkább úgy tűnik, hogy ebben az esetben tartósan működőképes marad majd a fiatalok körében kiemelten népszerű közösségi média platform az USA területén is. Csak várható majd egy tulajdonosváltás. Persze az Egyesült Államokban a TikTokkal kapcsolatos szabályozási kérdések nem a fiatal felhasználók mentális egészségével kapcsolatos aggályok miatt merültek fel, hanem valahol az amerikai-kínai kereskedelmi háború részeként.
Az egyes közösségi média használattal kapcsolatos turbulenciák közepette érdemes egy pillantást vetnünk arra, hogy a mobiltelefonhasználat, a képernyőidő megnövekedése milyen mértékben uralta le, alakította át az emberi életet. A 2011-es évben az Egyesült Államokban még „mindössze” 46 perc volt a napi átlagos mobiltelefonos képernyőidő. Ez 2016-ra 3 óra 8 percre ugrott fel, köszönhetően jelentős részben a Facebooknak köszönhetően, a cégnek a részvénypiacok nagy-nagy meglepetésére sikerült monetizálnia mobilos felhasználóit. Ha vetünk egy pillantást a havi gyertyás grafikonjára az azóta már Meta Platforms névre átkeresztelt közösségi média óriásnak, akkor megállapíthatjuk, hogy ennek a felhasználói figyelemnek a pénzre váltása azóta is óriási siker. Íme a Meta Platforms részvényeinek az árfolyam alakulása a 2012 májusi bevezetéstől napjainkig:
A mobiltelefonos képernyőidő töretlenül növekszik együtt a folyamat egyik legnagyobb haszonélvezőjének, a Meta Platforms-nak a részvényárfolyamával. A review.org 2024 végi felmérése szerint
az átlagos amerikai polgár naponta 5 óra 1 percnyi képernyőidő erejéig használja a mobiltelefonját.
Ez szinte pontosan két és fél hónapot jelent egy évben, azaz 76 teljes napnyi képernyőidőt egy esztendő alatt. Mielőtt ennek a hatásait megvizsgálnánk, meg kell jegyeznünk, hogy a mobilos képernyőidő növekedésének egy része természetes költözési folyamat. Nethasználatunk az asztali gépek és laptopok irányából egyre inkább a mobiltelefonok felé tolódik el. De szomorú módon ez valószínűleg a kisebb hatás. A másik nagyobb változás az addiktív telefonhasználat, ami nem elsősorban a képernyőidő növekedésében látható, hanem egy másik kulcsstatisztikában. De mielőtt ezt megismernénk vizsgáljuk meg a mobiltelefonos képernyőidőt generációs bontásban. Az egyes generációk az Egyesült Államokban naponta átlagosan az alábbi mobiltelefonos képernyőidővel bírnak:
Nagyon érdekes a 60 év feletti boomer generáció fokozatos felzárkózása a fiatalokhoz a telefonhasználati időben.
A fiatalabb korosztályoknál pedig immár a szükséges napi alvási idő hosszával vetekszik a mobiltelefonos képernyőidő.
Ami pedig az addikciót illeti, jelen pillanatban az amerikaiak 43 százaléka vallja magáról azt, hogy okostelefon-függőségben szenved. Ez nem kis arány önmagában sem, ám tekintettel arra, hogy a függőségeknél gyakran vannak az emberek a tagadás állapotában, megállapítható, hogy a túlzott telefonhasználat a fejlett világban napjaink átlagemberének az egyik legkomolyabb életproblémája. Generációs bontásban elsősorban a fiatalabb korosztályok érintettek ebben az „önbevalláson alapuló” addiktív helyzetben, ahogyan az a következő ábrán is látható:
A helyzetkép szinte tökéletesen korrelál a képernyőidővel. Ezek után pedig lássuk a leginkább döbbenetes adatot, amely azt mutatja, milyen sűrűn vesszük elő a készüléket. Ez még a képernyőidőnél is drámaibb életmódbeli változás.
2024 végén az átlagos amerikai polgár naponta 205-ször nyitotta meg a telefonját. Azaz az ébren töltött időben nagyjából átlagosan ötpercenként.
Generációs bontásban a telefonok átlagos napi megnyitásának száma így mutat:
Itt látható az, hogy messze nem a Z generáció vezeti ezt a listát, hanem a most 30-45 éves korosztály 324 napi telefonhoz nyúlással, ami háromperces frekvenciát jelent.
Catherine Price 2018-as „Digitális detox – Győzd le a mobilfüggőséget” című könyvében még “csak” 47-re tette azt a számot, ahányszor az amerikaiak naponta átlagosan a telefonjaikra néznek. A friss felmérés szerint már a 80 éven felüliek átlaga is 68.
Egy szó, mint száz, itt tart jelenleg az Egyesült Államok, és vele együtt a teljes fejlett világ a mobiltelefonok használatában.
Az addiktív telefonhasználat jelenleg sokkal súlyosabb és általánosabb probléma, mint ahogyan azt az emberiség érzi.
Amennyire nagy tőzsdei trade volt azoknak az amerikai technológiai vállalatoknak a részvényeibe fektetni az elmúlt 10-15 évben, amelyek a legnagyobb haszonélvezői voltak az okostelefonok térhódításának, kvázi ugyanekkora nyerő mező ma olyan pályát választani, amely megpróbál majd az okostelefonokhoz kapcsolódó addikciók ellen tenni.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images