A tengerszint-emelkedés, a viharok és a part menti erózió létében fenyegeti Naurut, azonban az országnak nincs elegendő forrása, hogy megvédje magát a főként a gazdag országok által okozott klímaválság hatásaitól. A kormány szerint az állampolgárság értékesítéséből származó bevételek segítenek majd finanszírozni azt a tervet, amely szerint a sziget mintegy 12 500 fős lakosságának 90 százalékát magasabban fekvő területekre költöztetik, és egy teljesen új közösséget építenek fel.
Az aranyútlevelek rendszere nem új keletű, de vitatott gyakorlat, mivel a történelem során többször is bűncselekmények elkövetésére használták fel.
A cikk viszont kiemeli, hogy a forráshiányos szegény országok kénytelenek a kétes hírnevű gyakorlatot igénybe venni, hogy ezzel jussanak elegendő bevételhez a klímacélok finanszírozásához.
A nauruiak minimum 105 ezer dollárért kínálják az állampolgárságot, de bizonyos bűncselekményeket elkövetők nem folyamodhatnak érte. Az ország útlevele 89 országba, köztük az Egyesült Királyságba, Hongkongba, Szingapúrba és az Egyesült Arab Emírségekbe biztosít vízummentes belépést. Az apró csendes-óceáni sziget nehéz múlttal rendelkezik: az 1900-as évek elejétől foszfátbányászat folyt a szigeten, ami a terület 80 százalékát lakhatatlanná tette. A lakosság többsége most a tengerparton él, kitéve a globális átlagnál gyorsabban emelkedő tengerszintnek. Az ország a 2000-es évek óta Ausztrália menekültbefogadó központjaként is működött, jelenleg pedig egy vitatott mélytengeri bányászati projekt központja.
A kormány szerint az új állampolgársági program szigorú átvilágítással működik majd, és kizárják azokat, akik az ENSZ által magas kockázatúnak minősített országokból - például Oroszországból és Észak-Koreából - származnak. Az első évben várhatóan 5,6 millió dolláros bevételre számítanak, ami később évi 42 millió dollárra nőhet, és a kormányzati bevételek 19 százalékát teheti ki. Nauru nem az első ország, amely az állampolgárság értékesítéséből finanszírozza a klímavédelmi intézkedéseket. A karibi Dominika, amely 1993 óta árulja állampolgárságát, nemrég jelentette be, hogy a bevételek egy részét arra fordítja, hogy 2030-ra a világ első klímareziliens országává váljon.
Címlapkép forrása: Hadi Zaher from Melbourne, Australia via Wikimedia Commons
